Elég a telefon

Nos nem, nem elég, mert a fizikával meg a fotonokkal még mindig nehéz mit kezdeni. Ugyan a jelenlegi trendek arra mutatnak, hogy a Leicával egybenőtt Panasonic és a Hasselblad is szeretne lassan a fényképezés apropóján telefont gyártani, a szenzortechnológia még nem tart ott, hogy professzionális szinten minden körülmények között komolyan vehető képeket készítő mobiltelefonokról beszéljünk.

Alapvetően a fényképezőgépek “sötétbenlátás” képessége leegyszerűsítve nem attól függ, hogy milyen végtelenül magas ISO számot bírnak beleírni a prospektusba, hanem hogy mekkora az a felület, amin összekapdossák a fotonokat, illetve mekkora az a rés, amin beténferegnek azok a szerencsétlen fotonok. Számtalan megközelítés létezik, talán a Light16 megoldása került a legközelebb a megvalósításhoz, de az alapvetés azért az, hogy az érzékelőközeg (szenzor vagy film) felületébe becsapódnak a kis részecskék és ahova nem, ott meg elektromos zaj van (nem összekeverendő a film szemcsésségével, ami egy kémiai folyamat eredménye, teljesen más miatt keletkezik).

A mostani divatos telefonos megoldások szoftveresen próbálják a képminőség rovására korrigálni ezeket a hibákat, mostanság már elég jó hatásfokkal. A tényleges fotó tárgyáról visszaverődő fotonok hiányát azonban jelen állás szerint még elképesztően nehéz pótolni, azaz nem lehet “kitalálni”, hogy igazából mi lehet ott, ahol a telefon optikája nem lát tulajdonképpen semmit.

Az ok, amiért a profi fotósok ilyen nagy dögökkel mászkálnak az az, hogy a fotózásnál alapvetően három dolog számít igazán: az érzékelőfelület érzékenysége, az erre beérkező fény mennyisége és az az idő, amíg ez a fény beérkezik az érzékelőfelületre. Fotózni egyszerű, ez a három változó, nevezetesen a zársebesség (idő), ISO (fényérzékenység) és a rekesz (az objektív üvegekkel megtámogatott írisznyílása) kombinációjából születnek a fotók. Ezért a nagy dög gépeknél mindkét méretre érzékeny dolog nagy: a szenzor és a rekeszméret is (nagy test és nagy objektív, ez utóbbit f-számmal szokták méretezni: minél kisebb, annál nagyobb nyílást jelöl az arányszám).

A mobiltelefonok jellemzőek kis rekesznyílású, kis érzékelőfelületű és átlagos záridejű eszközök, amik a beépített giroszkópjuk segítségével jól kiegyensúlyozzák a felhasználó kezének bizonytalanságait. Kis rekeszméretnél izgalmasabban viselkedik a felületen a fény: magasabb érzékenységű közeggel (feltekert érzékenységű szenzorral – itt érhető utol a technikai fejlődés) megoldható, hogy jó minőségű képet kapjunk ilyen kis lukú fényképezőgépeknél is, elkerülve a túl kicsi lyukaknál jelentkező diffrakciót, ami a fény szóródása, jellemző prizmajelenség, ami régi, vacak gépeknél érhető utol és jellemzően lila és zöld “homályként” jelentkezik a kontúrokon. Ezeket a telefon vagy szoftveresen korrigálja, vagy már gyártáskor úgy optimalizálják hozzá az optikát, hogy ez kevéssé jelentsen problémát.

A fény másik tulajdonsága, amiről még nem beszéltünk, a rekesznyílás méretének csökkenésével növekedő mélységélesség. Magyarán, hogy mi van fókuszban. Leegyszerűsítve: a mobiltelefonokkal nem lehet olyan szépen elmosott háttereket csinálni, mert egyszerűen nem elég nagy hozzá a rekesz. Csak szoftveresen, az meg ratyi. Az egyetlen kivétel ezalól a fent linkelt Light16, ami stackinggel, a képek egymásra rakásával és eltérő fókuszálással állítja elő ezt a hatást, de ez a megoldás szintén nagy érzékelőfelületet használ, csak a kamera több pontján elszórva, egyéb más problémákat okozva (képminőség problémák).

Ugyanezzel van összefüggésben az, hogy a point-and-shoot szuperzoom fényképezőgépekkel, sőt, a kis méretű, cserélhető objektíves fényképezőgépekkel (pl. Nikon 1 széria, illetve a megboldogult Samsung NX mini) is nehéz ilyen hatást elérni optikailag. Tartózkodnék attól, hogy kijelentsem, hogy az ideálisnak tekinthető szenzorméret, amit átlagembernek használnia érdemes valahol a régi filmes gépek 35mm-es érzékelőfelületének felénél, az úgynevezett Micro 4/3 rendszerű fényképezőgépeknél alakult ki, de tény, hogy a jelenlegi piacon ezt tekinthetjük a minimumnak, ami a professzionális fotózáshoz elegendő. Ezeket egyébként többségében két nagymultú gyártó, a Panasonic és az Olympus gyártja, kiváló minőségben. Ugyanezt a szenzorméretet lehet tekinteni még épp használhatónak, ami az alkonyatban, vagy beltéren készült fotókat illeti. Ahhoz, hogy ne bemozdult, besárgult zajgombócokat fotózzunk, ezek a kamerák szükségesek a jelenlegi technikai fejlettségi szintünkön, plusz ezekkel a gépekkel megfelelő optikával még el lehet érni, hogy a fotó tárgya “különváljon” a háttértől.

Természetesen ebben a tekintetben a határ a csillagos ég, a régi filmes fényképezőgépek érzékelőfelületének megfelelő, annak kétszeresét, háromszorosát is elfoglaló érzékelőjű gépek is kaphatók a piacon, de ezekhez halandó ember nem fér hozzá. Aki ebből él, annak is nehezen igazolható ezen eszközök beszerzése, hát még aki csak szereti felhalmozni a csillogó-villogó kis kütyüket.

Szóval egyelőre azért nem kell temetni a fényképezőgépeket.

 

 

  • SpaceWolf

    Egy ismerősöm kb 5-6 éve már durván telefonbuzi volt, azon belül is a Samsungra volt rágyógyulva. Erősen bizonygatta, hogy ezek a Galaxy cuccok már olyan veszett jók, hogy simán kiváltják a fényképezőgépet IS. Mutattam neki alsó-középkategóriás fényképezővel készült képeket, hogy tessék összehasonlítani. Hát… egy darabig nem beszéltünk utána.

    • vau

      Úgyvan. Napfényben baromi jók már, tényleg szép képeket csinálnak. A stabilizátorok és a szenzorok fejlődésével ezek egyre jobbak lesznek. De mivel nagyobbakat is ugyanilyen jól tudnak csinálni, az aktuális fényképezőgépek még mindig klasszisokkal jobbak.

      • SpaceWolf

        Utána volt még egy csörténk amikor is megjelent a srác egy ilyen szettel:

        https://www.samsungctc.com/images/be/products/product/thumbs/product-146977889061.jpg

        Mondtam neki, hogy SZERINTEM nem a lencse a leggyengébb láncszem az egyenletben. 🙂 Megint nem lettem népszerű.

        • vau

          Elméletileg lehetséges akkora lencsét csinálni, hogy kompenzálja a szenzorméretet, de az fizikailag akkora kell, hogy legyen, mint egy rendes fényképezőgépen az objektív.

    • Bernard Black

      csak kompakt gépeim voltak mindig, csóró vagyok egy normálishoz, de azért egy nem túl mai fujival is érzékelhetően jobb képeket lehet készíteni, mint egy viszonylag új telefonnal. arra való, amire, na. (viszont az említett telefonnal pont telefonálni nem tudok, hogy rohadna meg)

      • SpaceWolf

        Nekem is csak egy Olympus XZ-10 van, bőven elég. Kompakt, és a tudásának a felét sem használom ki, mégis meg vagyok elégedve a képeivel. Akkor meg minek egy komoly gép, nekem felesleges. Kocafotós vagyok.

        • Bernard Black

          javarészt én is, de azért egy komolyabb géppel szívesen elmolyolnék, ha lenne időm. mondjuk a kis kompakttal sincs időm nagyon szórakozni, úgyhogy kb mindegy is 🙂

        • vau

          Amit többet tud nyújtani a tükrös/tükör nélküli cserélhető, az a manuális beállítás. A záridővel/rekesszel/isoval variálás ad egy olyan szabadságfokot, amit nem tud a kompakt.

          Egyébként érdemes erre venni valami himihumi használt vackot, ha az ember komolyan gondolja. Egy hat-hét éves digitálist konkrétan utánad dobnak és az is tök jó mindenre.

  • orizatriznyák

    Ha lenne jó gépem galaxisokat fényképeznék, de ez telefonos 3.2-es kamera nemigen elég…

    • vau

      Az f3.2-őt is szorgalmasan ráírják mindenre, de az igazság az, hogy mivel az ISO fajlagos érzékenységet jelöl, ezért a szenzorméret és a 35mm filmméret közötti arányszámmal fel kell szorozni ahhoz, hogy megtudjuk, hogy valójában milyen isoval és milyen f stoppal fényképezel.

      Magyarán a körömnyi kis szenzorra simán kijön 20 körüli f-szám, ha levetítjük “fényképezőgépre”.

      • Mad Max

        Tehàt vegyen teleszkópot valami hegy tetején?

        • Bernard Black

          vagy várja meg, amíg lehozza valaki a csillagokat az égből, akkor akár makrózni is lehet

          • Mad Max

            Építek ürhajót, és mehetünk mi oda.

          • orizatriznyák

            Csillagok nincsenek. Azok kicsi gombostűfejek!

          • Emperor of Mankind

            Nem lyukak az égbolt kupoláján?

          • orizatriznyák

            Az avatatlan szemnek elsőre úgy tűnhet, de nem.

        • vau

          Nem, simán jó egy APS-C szenzoros (ez egy picit kisebb, mint a 35mm-es full frame) Canon, Nikon, Fuji, Olympus, Sony és vegyen egy jó széleslátó objektívet, de ami a legfontosabb: egy állványt.

  • cinnamonroll

    Mindig összekeveritek a jó fotót a nagy felbontásúval.
    A profikat nem érdemes belekeverni az egyenletbe, mert mivel pénzt keresnek az eszközökkel, jóval könnyebben ruháznak be nagyobb összegeket és a nagy tükrös “profi” gépek hatalmas hibája – az hogy nem lesz nálad – sem érinti őket.
    Tökre átalakultak a képfogyasztási szokások is, egy mobil kisméretű képernyője pedig jótékonyan fedi el a képhibákat.
    Ugyanakkor a lent említett tejútfotózáshoz tényleg nem mindegy mivel fogunk hozzá, de érdemes elgondolkodni hogy cca félmilliót kiadni egy szettért (ugyanis az alap objektívek ugyanúgy nem elegendőek hozzá) kinek éri meg egy – igaz életreszóló – képért 😐
    Én el tudom képzelni hogy a képzajt és egyéb hibákat idővel szofveresen is hatéknyan fogják eltűntetni, minél több talasztalat áll rendelkezésre mobilos fotózással és ebben most ugrásszerű fejlődés zajlik épp (lásd a használható ISO értékek ugrásszerű növekedését).

    • vau

      Nem keverjük össze. A kompozíció nagyon fontos, a megapixel kevésbé. Aki dolgozott már ötven megás raw fileokkal az eztet tudja. Nem feltétlenül kell egy profi gépnek tükrösnek lenni (lsd. Fuji GFX). Nálam mindig nálam van valamelyik filmes, de egy Sony A7RII és egy 28mm-es prime is pehelysúlyú. Ha veszel egy Panasonic GM5-öt, az meg egyenesen röhejes lesz.

      Ami fontos, az a fényerő és a szenzorméret. De ez a kettő bizony kurva fontos.

      A tejútfotózáshoz meg elég egy régi 550D, egy jó Velbon állvány meg egy 24mm-es gyors, manuális obi, akármilyen bajonettel + adapter. Az egész szett nincs százezer.

      A képzaj eltüntetése és a hibák eltüntetése mind-mind arról szól, hogy a gép olyanokat talál ki a képre, amik eredetileg nem voltak ott. Interpolál és hibajavít.

      Ezen a képen szerinted melyik gépnek van a legnagyobb szenzorja? Melyik a legdrágább?

      https://uploads.disquscdn.com/images/83735ad5ff8901b5264f31dfb9bf42dc79bc41616448e9484cdb1e11dc320230.jpg

      • vau

        Nem fellengzősködök:

        Baloldalon egy M4/3-os Panasonic GM5 van egy Leica objektívvel, ami szupergyors ugyan (1.7), de mivel a szenzorja feleakkora, mint a teljes szenzoros társaié, ezért kb f3.4-nek felel meg. Alkalmas csillagokat fotózni. Ára kb. 250k, súlya van vagy harminc deka.

        Középen egy APS-C szenzorméretű Canon 550D, egy 35mm L obival, amiben az obi nagyon drága, a kamera semmi. A szenzorja 1/1.5-öde a teljes filmes szenzoros társaié. A gép kerül vagy ötvenezerbe, az objektív vagy négyszázba, ezért ez valóban egy félmisis szett. Kilós súlya lehet.

        Jobboldalon egy Sony RX1R van. Full frame szenzor és objektív. A legkönnyebb mindközül. Ízig-vérig profi gép, a fenti sorozatból a leggyorsabb objektívvel és a legkisebb súllyal. Másfél misi az ára.

        • cinnamonroll

          Ja hogy itt írod is, akkor eltaláltam 😊
          A Panasonic szimpatikusnak tűnik egyébként ilyen mindenesnek, de épp objektíveket kellene cserélgetnem a Canonon hogy javítsak a képminőségen, csak riasztóak az árak 🙁

          • vau

            Mindenesnek Fuji X-T20-at kell venni, hozzá a 16-50-es 2.8-ast meg a 50-140-est és a 35-ös primeokból valamelyiket.

            Esetleg egy OM-D EM10 MKII-t, egy szuperzoommal, de erről majd lesz poszt, mert pont itt tartok.

      • cinnamonroll

        Nyilván az RX1-es 😊
        Arra célozgattam egyébként csak ezzel, hogy nagy eséllyel jóval több megtekintést érhet el egy gyengébb minőségű de jól elkapott pillanat az instán mint akár egy profin kidolgozott fullos eszközökkel készült millió plusz egyedik tájkép.

        • mokusON

          ez így van, ezért van az, hogy az egyik profi fotós ismerősöm legnagyobbat ment sorozatát egy iphone-al lőtte. nem kell beállítgatni, nem kell megkérni a fotóalanyt, hogy légyszi várd meg azt a 3 percet amíg beállítom a technikát, és nem feszül be az amatőr modellje se a képnek attól, hogy fotózzák.

          • vau

            Jó, csak alkonyatban és beltérben elhasal. Napsütésben egy lyukas dobozzal is szépeket lehet fotózni.

          • mokusON

            BSI szenzoros gépek digitálisan oldják meg, hogy kevés fényben is éles legyen a kép. lassan minden gyártónak van, bár még mindig a Sonyé a legjobb.
            az az igazság, hogy a tényleg jó képek másfél két millánál kezdődnek, azalatt meg kb mindegy ma már mit veszel.

  • Púrzsubi

    a mobil már csak azért sem elég, mert up megmondta, hogy internetezni sem fog rajta senki
    nem ezt mondta, de akkor nem lenne poén 🙁

  • cinnamonroll
  • ApuElcseszettÉleteVagyok

    rendesen ostobának érzem magam, pedig csak nem érdekel a fotózás… 😀

  • Pszeudopiréz

    normális ember mobillal csöcsöket fotóz a buszon vagy ilyesmi.
    meg professzionális fényképezőgéppel is.

  • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

    A Lajkának asszem volt ilyen nagy szenzoros digitális hátlapja, amit fel lehetett pattintani a korábbi helyére és maradt a jól megszokott masina.

    • vau

      Digital back, igen. A MF gépek javarésze használható ezekkel. Lényegében a filmet cserélik le egy baszomnagy szenzorra.