Eltűnhet a szardínia

Ez mindenkinek rossz hír, nekem pláne, mert valamiért megnyugtatóan hat rám, ha több doboz halkonzerv sorakozik a kamrában. Rossz hír ez az élővilágnak is, ugyanis gyakorlatilag minden, ami nagyobb a szardíniánál, szardíniát eszik (na jó, nem minden, de a barna gödények és az oroszlánfókák biztosan), de senki nem zabál fel olyan iszonyatosan sokat belőlük, mint az ember. 2005 óta az állomány kilencven százalékát lehalászták, 2015 óta az Egyesült Államokban pedig betiltották a halfajta halászatát. Van olyan faj, amely az afrikai túlhalászat miatt már a kihalás szélén áll – a madeirai szardínia például már WWF vörös listájára is felkerült.

A franc se hinné, hogy ekkora a baj: úgy tűnik, hogy szardíniából iszonyú sok van (szardínia alatt egyébként egy csomó halfajt értünk, az a közös bennük, hogy kicsik és olajosak, meg hogy irtózatos tempóban halásszuk őket). A túlhalászat mellett további problémákat okoz a környezetszennyezés, 2014-ben például tömegével mosta partra a döglött szardíniákat a tenger, a jelenség pontos okairól meg jó nagyokat lehetett vitatkozni, a halászat viszont nem állt le.

A szardíniát nyugaton állítólag valamiféle szuperélelmiszerként tartják számon (persze nem az olajosat, hanem a frissen elkészítettet): tele van omega-3 zsírsavakkal meg minden egyébbel, ami állítólag baromi jót tesz mindenkinek (az egyik cikk szerint férfiaknak különösen ajánlott a fogyasztása, hogy miért, fogalmam sincs, bizonyára valami köze van ennek a prosztatához).

Jó tudni, hogy a konzerv szardínia ideális választás lehet zombiapokalipszis idejére is, mert sokáig megőrzi a minőségét, egy világvégeváró szaktekintély szerint pedig egészségesebb is, mint a tonhal, mert az apró, olajos halak szervezetében kevesebb nehézfém halmozódik fel (mondjuk egy atomháború után én szerintem pont leszarnék már egy kis higanyt). A konzerveket könnyű tárolni és szállítani, ráadásul az olajos hal rendkívül tápláló is, bár szerintem citrom nélkül nem az igazi, és, ahogy valaki bölcsen rámutatott, a szardíniakonzerv kellemesen büdös, ami nem túl jó, ha az atomháború után ezzel akarsz csajozni, de jól jön, ha csaliként akarod használni a halat.

Ja, és még két érdekes adat: engem szörnyen meglepett, de a szardíniát nyersen teszik bele a dobozba, és abban főzik meg, ezzel is tartósítják. Ugyanezt csinálják a babbal meg a többi holmival is, de a hal esetében én annak idején aránytalanul sokat gondolkoztam a dolgon (a paradicsomos babról meg biztosra vettem, hogy csinálnak egy irdatlan kondér főzeléket, és dobozolják, de nem).

(Grunge, Oceana)

  • vau

    Már név alapján elég komoly értékítéletet hordoz magával szerencsétlen hal, nyilván a rossz marketing is rátesz.

    Ha klasszdíniának hívnák a hazai megítélése nyilván sokkal jobb lenne.