Legnagyobb haditechnikai tévedések #1 – atlanti oldal

1916 lehetett az az első év, amikor szinte biztosan látóhatáron túl vívtak egymással csatahajók. Mármint az ágyúik először képesek voltak a látóhatáron túl pontos találatokra.

Most a hadihajók osztályozásába, hogy monitor, romboló, kísérő, cirkáló, akármi ne is menjünk bele, a csatahajó a legnagyobb és akkorát szólnak az ágyúi, hogy a szárazföld beleremegett.

Miért kellett csatahajó?

Nem kellett. Egy teljesen téves, cca. 200 éves paradigma mentén építették meg az utolsó csatahajókat és szinte kivétel nélkül (a kivételről lesz poszt) elbuktak.

A csatahajó lényege ugyanis az volt, hogy rakjunk hatalmas ágyúkat egy hajóra. A hatalmasat úgy értsétek, hogy mondjuk embertörzs vastagságú, háromnegyed tonnás lövedék kilövésére alkalmas dolgokat terveztek.

Állítólag azt is szerették, hogy fehér uniformisban lehetett parádézni a fedélzetükön. Ezt mondjuk megértem.

Didaktikusan: végül valószínűleg azért buktak el, mert a víz alatti és a víz feletti oldal is teret nyert. Magyarán a tengeralattjárók és a repülőgép hordozók (népszerű nevükön anyahajók) egy új korszakot nyitottak a tengeri hadviselésben.

Nézzük először az atlanti oldalt, az ellenség felől:

A Bismarck és a Tirpitz – Kriegsmarine

Ikerhajók voltak, elképesztően hatalmasak. Futottatok 400 métert? Na kábé akkorák mint több mint a fele. Elejétől a végéig, a végétől az elejéig hatalmas.

És mi lett a Bismarck veszte? Nem hiszitek el, de egy első világháborús kétfedelű repülőgép a maga 160 km/óra csúcssebességével torpedóvetőként kilőtte a kormánylapátját és az a nyomorult 50000 tonna vízkiszorítású szörny körbe-körbe kényszerült tekeregni kormányozhatatlanul.

A Bismarck amúgy elsüllyeszhetetlenre lett tervezve, a Krupp művek egy innovatív páncélt készített hozzá, a vízvonalban lehetett többtíz centi vastag acél, belül rugalmas, kívül meg rohadt kemény. Elég rendesen ki volt találva.

Churchill 1916-ban az admiralitás első lordjaként csaknem elveszejtette a brit flottát a törököknél, akkora égést nem látott a birodalom, szóval amikor a Bismarck hadrendbe állt, nem engedhetett meg újabb fiaskót. Odaveszett az HMS Hood csatacirkáló, a Prince of Wales meg majdnem ment a levesbe (lesz róla is szó). Churchill őrjöngött.

De hát édes istenkém, shit happens, a Bismarck végül csak szarrá lett lőve, mert ugye kormány nélkül…

A Tirpitz nem is járt talán valódi küldetésen, igazából elrakták egy védett öbölbe. Aztán a védett öbölben is inkább egy kisebb zugolyba, hogy ha lebombázzák, akkor se süllyedjen nagyon el. Lebombázták. Elsüllyedt. Hitler is őrjöngött.

Ez egy négy részes kis hétfői csatahajós miniszéria első adása, ha érdekel, tartsatok velünk!

Jön hamarosan a Prince of Wales.

  • taro

    lesz a blücher is?

  • SpaceWolf

    “Lebombázták. Elsüllyedt.”
    Ez a sztori sem rossz amúgy. 🙂 A 617-esek számláján elég sok minden szerepelt, a Tirpitz is felkerült a listára.

  • tanítvány

    Pedig mennyivel jobb lett volna, ha őrjöngés helyett leülnek dámázni.

    • :/

      Vagy esznek egy snickerst.

  • orizatriznyák

    Ha jól emlékszem nekünk is volt ilyesmi a Monarchia idején. De minek…

    • SpaceWolf

      Mert kell. A csatahajó otthonra is kéne, punktum.

      • orizatriznyák

        Nekem van egy Nimitz itt horgonyoz a lavórban.

        • SpaceWolf

          Az anyahajóval nem ér menőzni. Szerencsétlen csatahajókkal is a hordozók basztak ki, pedig mennyivel menőbb egy ilyen monstrum, mint egy lapos tetejű batárnagy ladik:

          https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/08/Yamato1945.png

          • orizatriznyák

            Azzal sem, hogy tudod mi a különbség…

          • SpaceWolf

            Hm?

          • orizatriznyák

            A csatahajók és a hordozók között. 🙂 Ha hajó, csak a Nimitz nálam, de a név ismeretében már vége…

          • SpaceWolf

            Jaaa. Én gyerekként vadászpilóta akartam lenni. Vagy tengerész, egy csatahajón. Jobban belegondolva haditengerészeti pilótának kellett volna állnom, az lett volna az igazi. Hátha akkor a Tomkrúz helyett én rángathattam volna meg azt a szőkét, hm…

            https://uploads.disquscdn.com/images/96dc29572d6b5a60a4d954d81ed016784f6a50f94f75f8688826bd9387ee90b9.gif

          • orizatriznyák

            Én Tövisszúrógébics néha Narancstrupiál…

          • SpaceWolf

            Nyertél.

          • orizatriznyák

            Nem verseny ez! Mindinkább, így jobban megismerjük egymást…
            lolállolll..

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Létezik egy konteó, ami szerint Rooseveltnek tudnia kellett Pearl Harbour megtámadásáról, brit jelentések, lehallgatott japán adások és a rádiócsend miatt. Azért vonta ki a USS Enterprise-t is többszáz km-el távolabbra, hogy nem agresszor félként, de sikeresen beléphessenek a háborúba. A PH esemény előtt 20% volt a támogatottsága, utána 86% egy németek elleni hadüzenetnek.
          A háború elején fele annyi hordozójuk volt mint a japánoknak, a háború végére meg közel 20x annyi, asszem talán 76.

          • SpaceWolf

            Kicsit több ez mint konteó. Nemrég láttam egy egész komoly összefoglalót, megpróbálom majd előkaparni.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Hát azért 2400 katonát és a 8 csatahajót meg még plusz 13 kisebb-nagyobb hajót nem feltételezem, hogy beáldozott volna, inkább orbitális balfaszságról lehetett ott szó. Ne felejtsük el, hogy az I. vh idején a haditengerészetért felelt és Churchill nagy haverja volt, aki ugye szintén haditengerész volt. És csak így Don Quijote meg Sancho Panza nickeken leveleztek.

          • SpaceWolf

            Nagy érvágás, nyilván. De nagyon kellett valami indok amivel be lehetett lépni. Pont Churchill miatt, többek között. Már a háború elején segített az USA, többek között I. világháborús rombolókat adtak, stb. De nagyon meg volt kötve a kezük “semlegesként”.

  • 

  • Bo

    Komoly hadihajót, vagyis egyáltalán élőben hadihajót először közelről Máltán láttam, működik ott egy hadihajó javító üzem, viszont csak 1 normális kikötő van úgy látszik ami hajózható, így fordulhat elő, hogy beúsznak a 7 meg 8 emeletes óceánjárók a sunshine happy turistákkal, és mögéjük alig távolabb a nem túl bizalomgerjesztő, matt szürke, minimum 5 műholdvevővel meg olyan forgó bigyókkal felszerelt hadihajók, dél-koreai zászlóval. Csak amikor kezdenek a hadihajóról kirajzani a 155 cm ,max 160 magas katonák, akkor veszti picit a tekintélyét az egész, bár combat szituba keveredjen velük az, akinek két anyja van.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Azt tartom kicsit furának, hogy a hadihajók angolban jellemzően nőneműek. Szinte mindig she és nem it a megnevezésük, ami egyébként elég bizarr és cseppet sem aggasztó.

      • Bo

        A miértre vannak jó válaszok itt 😀 “A ship is called a she because there is always a great deal of bustle around her; there is usually a gang of men about; she has a waist and stays; it takes a lot of paint to keep her good-looking; it is not the initial expense that breaks you, it is the upkeep; she can be all decked out; it takes an experienced man to handle her correctly; and without a man at the helm, she is absolutely uncontrollable. She shows her topsides, hiders her bottom and, when coming into port, always heads for the buoys.” innen:http://www.glossophilia.org/?p=1411

        • Bo

          meg van egy nagyon sovén, de azt nem én fogom ideírni az biztos

      • Szabó Vilmos

        minden hajó nőnemű

  • Szabó Vilmos

    azt az első vh-s repülőt 1930-ban tervezték.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Jogos. A Swordfish valóban 1930-as, a doubledecker elrendezés volt I. vh-s. Utána jöttek a monoplane-ek.
      Köszönöm a kiigazítást.