Örökség

Nem tudom, hogy mit fogok örökölni az apámtól – mi lesz az, amit ráncos kezekkel fogok markolászni a verandán ülve, hogy ez még az apámé volt. Apámnak még megvolt az a kiváltsága, hogy nem kellett ezen filóznia, mert a szüleinek nem volt semmije. Ezért sok minden nincs is, amihez kötődnie kellene. Ajándékok se nagyon voltak, vagy ha igen, azokat az idő már elemésztette, mint azt a holdautót, amit a lemezárugyárban tákoltak össze a munkások és én még játszottam vele a nappali linóleumán.

Apám autói mind szétrohadtak, amit meg használ remélhetőleg sehol nem lesz addigra, mire az öreg elmegy. Azok a csodás memento morik, amik kedvenc könyveimben, filmjeimben szerepelnek lassan a történelem homályába vesznek, vagy elképesztően gazdag emberek kiváltságai maradnak, akik elképesztően drága “apám órája” intézményeket tudnak fenntartani. Mert az átlag használati tárgyak már az optimalizált élettartam (alusisakosoknak tervezett avultatás) miatt már nem képesek akár csak egy évtizedet is átvészelni.

Apám tévéje, apám számítógépe, apám ebook olvasója, apám kocsija és apám mikrosütője már rég nem azok a tételek, amik felett sírva lehet gondolkozni azon, hogy egyszer mi is csak ennyit hagyunk hátra és addig kell minden olyan dolgot megcsinálni, amit szeretnénk.

A tartós dolgokból, a cuccokból, amikhez ragaszkodni lehet, a “10 dolog, amit kivinnél az égő házból” listák örökös tagjaiból viszont olyannyira túlbiztosítjuk magunkat, hogy egyszerre apám fényképezőgépe helyett apám fotósfelszerelését generálunk, apám órája helyett apám óragyűjteménye lesz, apám lézere helyett meg egy teljes szerszámgyűjtemény. A tárgykultusz és a csodás tárgyak halmozása mostanra oda vezetett, hogy a hobbik hajszolása közben sokkal nagyobb teret engedünk a motyók folyamatos csúcson tartásának és pont a szabadidőnk élvezete marad ki a képletből.

Írtam korábban, hogy mennyire megváltoztatta a viszonyomat a kamerákhoz a filmes fotózás a közelmúltban: törekedtem arra, hogy a létező legegyszerűbb felszereléssel érjem el azt az érzést, hogy a hobbimat űzöm és nem a kedvenc használati tárgyaimmal onanizálok. Sajnos azonban nehéz a vásárlás okozta instant jutalomérzést levetkőzni. A konszolidációra meg kevés esély van, mert a fejünkben élő skót nem engedi, hogy az egyébként “jó lesz még valamire”, éppen hogy csak birtokolt, másodlagos dolgokon továbbadjunk.

Az eredmény a tökéletesség hajszolása közben felhalmozódó, sosem használt cucc, amire igazából semmi szükségünk nincs. Nem lesz egyetlen horgászbotunk, egyetlen óránk, egyetlen atomtengeralattjárónk, amihez ragaszkodunk, amit tovább örökíthetünk. Lesz helyette egy zavarbaejtő szeméthalmunk. Az elemeinek a létezését egyenként tudjuk igazolni, ezért nem adunk túl rajtuk, vagy mert csak simán realizálnánk a veszteségünket, amit a birtoklásukkal okoztunk. Gyakorlatilag egy gazdasági rémálom. Gyűjteménynek nevezzük, pedig közben a mohóságunk mementója. Gandhi elbőgné magát a faszba.

Vajon morálisan mennyire a feladatunk kiválasztani a legjobb dolgot és keveset birtokolni? Vajon az erőforrásokat óvnánk ezzel, vagy a gazdasági berendezkedésünket löknénk a szakadék felé? Vajon lesz-e igénye a következő generációnak nagyapa órájára? Vajon van-e egyáltalán bármi értelme a birtoklásnak, vagy csak a félelem okozza, hogy a minket körülvevő dolgok nélkül nem lennénk semmik?

Lehet, hogy ezekre a kínzó kérdésekre nincs is válasz, csak van az a kínzó üresség, amit a birtoklás miatt érzünk. Amikor még vársz valamit, hogy legyen, de

  • vau

    Hazamegyek és kibaszok mindent a szemétbe.

    • mokusON

      a kutyát szívesen átveszem

    • taro

      ki segít majd lecipelni a szekrényt?

    • Magister Ludi

      szelektálj ilyen KonMari módszerrel. Lehet, hülyét kapsz az elején, de megéri.

    • ApuElcseszettÉleteVagyok

      figy, odaállok az autóval, mehet minden a csomagtartóba…

    • cinnamonroll

      Csatlakozom apuelcseszettéletéhez, lécci szólj amikor elkezded szórni.

  • mokusON

    Nem tudom már melyik ókori történetíró írta a szkítákról, hogy a legboldogabb nép a földön, mert nincs semmilyük, így nem kell aggódniuk a világon semmi miatt. Ha bármi gondjuk van, szedik a sátrukat és arrébb költöznek.

    • taro

      na, ő se látott még tosztességes szkíta fejedelmi sírt 😌

    • Emperor of Mankind

      Látod azért mondta a kedves hellén (csak sejtem), mert ingatlanban gondolkozott.

  • vita
  • mokusON

    mindkét szomszédos helyiség klímája feladta a hasztalan küzdelmet a hőséggel – mokusnews

  • Ziles Gizi

    Nekem mind a két szülőm elment. Majdnem egyszerre. Ez egy borzasztóan egyszerű dolog lenne, ha az ember nem úgy gondolkodna mint amit te leírtál. Ha sokkból a fájdalomból a közjegyzőkből, a napi sokkból magához tér, akkor elkezdünk szelektálni. Nem a tárgyi örökségre gondolunk elsősorban hanem a morális dolgokra. Amikor magadhoz térsz például mihez kezdj a ruhákkal a személyes tárgyakkal. Bármit megpróbáltunk egyik sem volt elfogadható. Végül összepakoltunk mindent egy halom bőröndbe és utazótáskába amit ők használtak és felvittük a padlásra. Kidobni nem tudtuk, odaajándékozni még úgysem, elégetni nem akartuk. Ott vannak a személyes tárgyak. Ékszerek, órák, apróságok, szemüvegek, kütyük. Ezek mind mentek a bőröndbe. Teltek múltak a napok és hónapok. 3 év telt el és egy kulccsal kinyitottuk apu, kis házát. Ott találtuk meg azt amit valóban örököltünk tőle. A szemüvegét, a slusszkulcsát, a gyönyörű terrakotta virágcserepeket, szecessziós virágtartókat, fa dobozokat nagyapám háborúban írt leveleivel. Gyönyörű képkereteket amiket nekünk csinált. A szerszámait, az életét. A bölcsőt amiben születtünk a széket amiben ettünk. Az életünket. Semmit nem fogsz tudni kidobni. De azt gondolom, nem is igen kell.

    • Magister Ludi

      ez tök érdekes, mert én nem ragaszkodom tárgyakhoz vagy alig (emberekhez inkább, szóval én őket gyűjtöm). A nagyszülőktől, de apámtól is csak a papírokat, levelezés egy részét, fényképeket, meg egy-két használati tárgyat, nekik valamiért fontos mütyűrt tettünk el, minden mást kiszórtunk. (Mondjuk anyám nem ilyen, ő nem is bírta végignézni.)
      Ha az ember elég sokat költözik vagy nincs saját kuckója, ahová gyűjthet, megszokja, hogy csak a legszükségesebbeket tartsa meg és nagyon megfontolja, mit akar venni.

      • Ziles Gizi

        Na várjál, mi úgy indítottunk, hogy eladjuk a szüleink házát, de már a temetés másnapján, merthogy egy percet nem tudnánk ott nélkülük élni. Ehhez képest a mai napig itt élünk 🙂

        • Magister Ludi

          Engem nem zavarnak a házi szellemek 🙂 mondjuk a nagyszülői házban most anyám él.

          Nagyanyámtól van két hokedlim (fiókos!), az egyik a pakolós, a másik meg most is az egyetlen ülőalkalmatosság a lakásomban (nincs kanapém, szóval ilyen állófogadásokat lehetne nálam tartani). Kicsit minimál a berendezés. Ennyit a tárgyakról.

    • cinnamonroll

      Ezen most kicsit bekönnyeztem 😊

  • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

    Még ilyen kis 6 éves puki lehettem, apám elkezdte nekem magyarázni a TTL logikát, látta hogy kurvára érdekel. Jó mondjuk ő elég okos és hálaégnek még él.
    NAND kapukat rajzoltam oviban. Hát yó.
    Pár évre rá interfészt szögeltem valami hülye kompjúterre. A Speccy ott van a régi szobámban a padláson.
    Életre szóló meg nem értettség.

  • taro

    van olyan felsőm, ami még anyué volt, ugyanabban a peremén kicsit tőrt és kopott porcelántálban gyúrom a tésztát, mint amit még ő használt… a konyhaasztal, amit rendbe kellene tennem, a hússütő stb. meg a könyvek és persze apu békebeli szerszámai 🙂 ezeket fogom örökölni, meg adósságot

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Ehh, így mutattam itthon főzőcskézéskor, hogy nézd, ezt a nagyikád szárította még.
      Hát nem elpityeredett?
      Kaptunk paprikafűzért, petrezselyemzöldet és most ilyenkor mit csinálsz?

    • Magister Ludi

      nekem egy farmerruhám van anyámtól, amiben még a 70-es években menőzött, én meg elkunyiztam. Kicsit kopott, de jól bírja.

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Tartok tőle, hogy anyám ruháiban egész furán néznék ki.

        • Magister Ludi

          Jó, de mióta zavar, ha furán nézel ki? Eddig nem tűnt ez fel.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Ebben van valami.

        • Ziles Gizi

          Megfelelő napszemüveg és teljesen oké!

    • hogyhogynem

      Pizsama felső, macskás. Hordta nagynéném, anyám és én is. Már kb. át lehet rajta látni. Nagynéném tavaly visszakérte, hogy hordaná még egy kicsit. 🙂

      • Ziles Gizi

        Ha télen hideg van, apu 44-es zoknijában alszom és megtartottam egy pólót (vagyis nem csomagoltam el) amin rajta volt pár hajszála.

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Volt egy bordó-fehér-sötétszürke csíkos, elnyúlt, mosástól kilyukadt pólóm. Lánygyerek elkunyizta pizsónak mikor koratizenke volt. 🙂
        A lányok furák.

  • ApuElcseszettÉleteVagyok

    én már nem ragaszkodom semmihez.
    értékelem, hogy ma van, de ha holnap nem lesz, akkor is élni fogok.

  • mokusON

    hogy mennyire fölösleges gyüjtögetni annak eklatáns példája nagyfaterom évtizedek alatt összeszedett megrendítően hatalmas bélyeggyüjteménye. most talán 5 forintot érhet.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Érdekes, de van vágott szélű Apollo-Gemini (hiányos, így szart se ér, mert hétből asszem öt volt meg) bélyegsorozatom is, asszem az sem ér túl sokat. Valamikor középsuli elsőben voltam egy hónapig filatelista. Azt is még a szülői ház őrzi.

      • mokusON

        ja, az is megvan, nyugi ha mind a 7 megvan akkor se ér szart se azon egyszerű oknál fogva, hogy az utolsó ember aki gyüjtött bélyeget valamikor 95′ táján meghalt.

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Persze, ezen röhögtünk is, hogy milyen hülyeségeket ki nem találtak a népek.
          A kínaiak gyártottak 3D hatású valami 7 rétegű, felületén prizmás bélyegeket, azon panda volt, így forgatták 5-6 évesen és le voltak nyűgözve a kölkeim, hogy milyen szarokat szedtem össze. Ugyanannyit ér mint egy vízipisztoly.

    • Szar viccek

      eszmei értéke van

  • hogyhogynem

    “Nem kell semmi olyasmi, amitől ne tudnék megszabadulni azonnal ha befordul a jard a sarkon.”
    Sajnos mostanra több cuccom lett, de mindig törekszem nem venni, nem kapni, nem felhalmozni.
    (igen, szatyor/zacsigyűjteményem azért van)

    • Ziles Gizi

      Ilyet láttam tegnap egy idős bácsinál. Majdnem sírva fakadtam. Nem kamuzok. Pont ilyen volt.

      http://www.retronom.hu/files/imagecache/preview_500x500/centrumszatyor.jpg

      • hogyhogynem

        Óóóó! Régebben nálunk is kallódott talán egy. Nagyon nem mostanában, az igaz.

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          A Marlboro Man reklámszatyorban volna fantázia.

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Eskü, ezt a TVK-ban gyártották. Voltunk gyárlátogatáson, kapott mindenki 7 színű műanyag granulátumot emlékbe.
        Hmmmm… mijazördögöt kezdesz 7 színű műanyag granulátummal?

  • mokusON

    egyébként egy ideális világban birtokolsz is cuccokat, örülsz is nekik, nem is félted őket és a használatukra is van időd. ez az ideális világ pedig svájc.

  • orizatriznyák

    Én gyerekkorom óta nem láttam apámat, de nagyon remélem, hogy valami svájci síparadicsomot fog rám hagyni.

    • mokusON

      és van valami különös oka, hogy nem keresed meg ?

      • orizatriznyák

        Most nem szívesen indulnék neki Svájcnak ebben a nagy melegben.:) De amúgy csak annyi, hogy leszarom.

        • mokusON

          haverom ugyanígy volt az apjával, majd 30 évig nem látta, most meg tök jóban vannak. mondjuk azóta megdugta az apja nőjét, szóval most megint nem beszélnek.

          • Magister Ludi

            az élet izgalmasabb, mint egy brazil szappanopera

          • Ziles Gizi

            Nagyjából nem is az a gond, hogy megdugta, hanem, hogy kiderült.

    • cinnamonroll

      Nem akarlak elkeseríteni, de a paradicsom inkább meleg napos helyeket kedveli.

      • orizatriznyák

        Ezért is vagyok bizakodó, hogy síparadicsom lesz és nem csak sima paradicsom.

  • cinnamonroll

    De?

    • hogyhogynem

      még vársz valamit

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Itt nem szokás posztot olvasni. Senki nem nehezményezte, hogy draft ment ki elsőre a matekosban és az első bekezdés vége két órán át hiányzott.

      • cinnamonroll

        Azt mondjuk tényleg nem olvastam el 😁

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Helyes.

        • Ziles Gizi

          Szerintem tök jó írás, úgyhogy pótoljad de iziben!

          • cinnamonroll

            Majd este. Egyelőre naplementés fürdés van tervben, csak kicsit még rontom itt a levegőt 😊

      • ApuElcseszettÉleteVagyok

        én mindig órákkal később veszem észre, hogy poszt volt…
        úgyhogy ez engem nem érint…

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Elszoktál a ritmustól.
          Ott van az adathalász thingy és értesülsz.

    • Ziles Gizi

      Én láttam az egészet, sőt el is olvastam. Valami olyasmi vége volt, hogy hazamegyek és kidobok mindent a szemétbe.

    • Magister Ludi

      szerintem kész a poszt, max. 3 pont hiányzik.

  • hogyhogynem

    A megválaszolhatatlan kérdésekhez is.
    Szerintem minden generációnak lesz igénye egy nagypapa akármilyére egészen odáig, amíg még lesznek ismert nagypapák. Emberi dolog, hogy szorongatni szeretnénk időnként, vagy csak tudni biztos helyen valamit, ami tőlük van.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Apámékhoz együtt bandáznak le a nővérem lányai meg az enyém. Összeszedi az unokatesókat a kisautóval, vonatár alatt mennek hárman.
      Pedig nem is vagyunk ilyen nagy összetartó család.

      • Ziles Gizi

        Hú, az enyém egy nagy és zajos olasz család. Anyuék heten voltak testvérek, rengetegen vagyunk unokatestvérek. Minden évben van Január körül unokatestvér találkozó. Szanaszét élünk a világban, de arra nem volt még példa, hogy bárki távol maradt volna. Ha éppen Floridában él, akkor onnan jön, de jön.

  • hogyhogynem

    Basszus. Most mondja a zuram: Zeffirelli egy kicsit gyengélkedik. Bevitték a kórházba biztos, ami biztos.
    (azt hittem, hogy már vagy 30 éve halott)
    😛

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Örököse vagy, Holdnővér?

      • hogyhogynem

        Arról csak tudnék mostanra már.

    • Ziles Gizi

      Hát, kb.

  • cinnamonroll

    Tök régre visszamenőleg megvannak a fellépőruháim (a kedvencek) majd ezeket adom az unokámnak, már most is vicces lenne egy-kettő újrapróbálva 😂

    • mokusON

      Hol léptél te fel ?

      • cinnamonroll

        Péntek és szombat estéken 😁

    • Szar viccek

      képet

      • cinnamonroll

        Vótmá

  • cinnamonroll

    Egyébként pedig nagyszüleid és szüleid valódi öröksége te magad vagy, a neveltetés, a világnézet, a család kedvenc étele (amit ugyanúgy készítesz) és bugyuta szokásai amit továbbadsz a gyermekeidnek 😊
    [naplemente.jpg]

  • SpaceWolf

    Nekem minden igazán fontos örökség a fejemben van. A legfontosabb dolgok az elhangzott szavak, cselekedetek. És ez jól is van így.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Mán aztat hogy érted, hogy ökörség?
      Ja, és szalajt a T9 szótárad.

      • SpaceWolf

        Te meg eggyel többet ittál már. 😀
        Ökörség is van bőven, mondjuk ez tény.

  • Rezsoke

    Orat.

  • Giovanni

    • Azulojo

      A legjobb jelenetek egyike.

  • dzsungelmacs

    a tulipános ládám a nagyszüleimé volt, ők is dédszüleimtől kapták, ahhoz ragaszkodom. a hintaszékem másik dédimé. apámtól van pár kisplasztikám, kifaragta pl. a kezét, van márványrózsám és kígyós virágtartóm, ezekhez mindig ragaszkodni fogok és remélem legalább olyan sokáig él még, hogy farag nekem egy vízköpőt is. :)furcsa módon ő nem érti, hogy nekem ezek az értékek és elszántan szeretné rám hagyományozni a révai nagylexikont.
    nagyimtól van képem, amit ő festett. na, ő is a műanyagangyalkákat szeretné rám hagyni. anyámtól tárgyaim nincsenek, de nem is kéne, igazából mindketten inkább kidobáljuk a dolgokat és csak párhoz ragaszkodunk, de van pár gyerekkori fotója, amit elcsakliztam.