Principia Mathematica

Az 1670-es években járunk. Londonban a kávéházak kultúrája épp felfutóban van köszönhetően az egyre nagyobb mennyiségben özönlő keleti portékáknak. Rangos és kevésbé rangos egyének szabadon társalognak a világ dolgairól koffeinmámorban. Bizonyos Hooke (nevéből van egy törvény) és Halley (jegyzi az üstököst) urak ülnek egy asztalnál, Johannes Kepler 80 éve ismert ügyeiről beszélgetnek, Hooke azt állítja, hogy tudja miként és miért mozognak úgy a bolygók ahogy azt megfigyelték, Halley kér rá explicit matematikai magyarázatot. És vár. Évekig nem kap választ.
A történet előzménye, hogy Robert Hooke összeveszett egy bizonyos Isaac Newton nevű fiatalemberrel, aki a fénytan területén rakott le ezt-azt az asztalra, de mindazokat Hooke a saját felfedezéseiként aposztrofálta a Royal Society magas rangú vezetőjeként, ezzel Newtont ellehetetlenítve. Aki ezek után szépen el is vonult alkímiát és a Biblia titkosírásából a második eljövetel időpontját tanulmányozni.
Halley egy napon bekopogtatott ehhez a fiatalemberhez, aki a maga mogorva módján közölte, hogy a távolság második hatványával csökkenő az a vonzóerő, ami egyébként a bolygókat pályán tartja, öt évvel korábban már kiszámolta ott a teljes matematikai apparátus. Halley nem hitt a fülének. És a szemének sem amikor pár hétre rá megkapta a kidolgozott képleteket, mert amúgy Newton elkeverte a francba, de emlékezetből újra leírta.
Halley álla leesett és kért támogatást a Royal Society prominenseitől Newton műveinek kiadására. Hát nem volt egy sikertörténet, a RS épp befürdött a halak történetének nyomtatott kiadásával, Halley fizetségét is csak ezekben a könyvekben tudták biztosítani.
Halley látta, hogy itt valami nagyon fontos van, összeszedte az összes pénzét, saját költségén kiadta Newton művét és a többi már ismerős. Megszületett a gravitáció.
Mellékszál, de Newton azt is kiszámolta, hogy ha egy kellően nagy ágyúból kilőnek egy ágyúgolyót, az bizony Föld körüli pályára áll.
Egy új világ született több kérdéssel, mint válasszal és azóta is így működik az Univerzumunk.

  • mokusON

    pina.