A hét fasza arca – Willis Carrier
Na, ki az, akinek a lába nyomát is meg kéne csókolnunk ezután a hét után? Ki az az elkúrt nagy zseni, aki kitalálta, hogy hűtőszekrénynek akár a házadat is lehetne használni? Hát nem más, mint Willis Carrier, a légkondícionáló feltalálója.
Carrier 1876-ban született Angolában. Persze nem az afrikaiban, hanem a New York állambeli Angolában. 1901-ben szerzett mérnöki diplomát a Cornell Egyetemen és még abban az évben munkába állt a Buffalo Forge Company vállalatnál. 1902-ben megtervezte a világ első modern légkondicionáló rendszerét, amelyet alapvetően Faraday korábbi elképzeléseire épített.
Ötven évvel korábbi elképzeléseire.
A párologtatós rendszerek természetesen jóval korábban jelen voltak az emberek életében. A épültek olyan épületek, amik padlóhűtéssel rendelkeztek (többek között a mi Parlamentünk is), már jóval a modern légkondícionáló megjelenése előtt. A rómaiak például az aquaductok vízét vezették át egyes épületek falain, megalapozva a modern falhűtés alapjait. A kínaiak forgó ventillátorokkal és vízpermet szórással hűtöttek csarnokokat már a második században.
Benjamin Franklin és John Hadley volt jelen, amikor megtört a jég (haha). 1758. magasságában rájöttek, hogy a folyadékok párolgása hőt von el, amivel lehet más folyadékokat hűteni. Mínusz tizennégy fokik hűtötték a közeget, ami mondjuk nem kicsit menő teljesítmény volt akkoriban.
Aztán jött Faraday 1820-ban, aki mondjuk az összes résztvevőnél nagyobb spíler volt, aki felfedezte, hogy a párologatós bohóckodás helyett a nyomás alá helyezett ammonia újragázosításával ezt sokkal gizdábban lehet csinálni. 1842-ben John Gorrie ezt a felfedezést arra használta, hogy jeget hozzon létre, amivel a kórházát hűtötte. Nyilvánvaló nyomiság volt, de azért arra jó volt, hogy az első fagyasztót megcsinálta, de ez egy hosszú és baromi szomorú sztori, amiben John Gorriet hiteltelenítették és a jégkészítő/jégszállító üzletág lobbija teljes nyomorba taszította és ez a történet most nem róla szól.
Jött Willis Carrier 1902-ben és Faraday elvét akarta felhasználni víz és ezáltal levegő párátlanítására egy nyomdai folyamatban, mintegy mellékesen feltalálva a levegő elektromechanikus hűtését. Találmánya számos olyan iparágat mozdított elő, amelyek a mai gazdaság mozgatórugói. és szétvágott ugyanennyit. A jégszállítás olyannyira komoly biznic volt, hogy korábban hatalmas gazdasági rendszer épült rá, hajókkal és emberek ezreinek munkájával
A légkondicionálás számos termék gyártását tette lehetővé a pékáruk gyártásától kezdve a háborús készletek előállításáig. A légkondicionálás közvetlen beindítója volt a nyári mozifilm-kasszasikereknek, mivel a hőségtől menekülve szívesen mentek az emberek a hűvös moziba. A találmány által lehetővé tett precíz hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás a bevásárlóközpontok, az óceánokat átszelő repülőjáratok üzemeltetését is megalapozta.
Egy szerverterem kimondottan szarul nézne ki most nélküle.
Ezt követően 1911-ben a nedves hőmérséklettel való számításokhoz Willis Carrier megalkotta az ún. „racionális pszichometriai képletet”. Carrier nemzetközileg is elismert lett. 1914-re befejezte ambiciózus projektjét, megalkotott egy „tömör és átfogó könyvet a levegőről”, amely alapján a mérnökök képesek arra, hogy „megtervezzék, testre szabják, eladják vagy megvásárolják, szervizeljék és működtessék az eszközt, amely a levegőt kezeli. Carrier munkája a légkondicionáló-ipar alapműve lett.
1915-ben megalapította a Carrier Engineering Corporation vállalatot. Tiszteletbeli doktori címet kapott a Lehigh Egyetemtől (1935) és az Alfred Egyetemtől (1942). 1926-ban mutatta be az első otthoni légkondícionáló berendezését.
1950. október 7-én hunyt el New York Cityben. 1985-ben beiktatták a National Inventors Hall of Fame (A Feltalálók Nemzeti Csarnoka) tagjai közt.
A TIME magazin „A 20. század 100 legbefolyásosabb személyisége” listájának egyikeként nevezte meg 1998-ban. Mert fasza arc.
