Baba Jagák történetei

Baba Jaga nem egy szokványos szláv boszorkány, hanem minden boszorkányok nénje. Családi állapota hajadon, mondhatni szingli, viszont van egy lánya (vagy lányai, de akkor rögtön 41). Sőt, egyes helyeken a sárkányok anyjaként emlegetik. (Ifjú korában a megmentő hős helyett a sárkányba szeretett bele, de aztán nem költöztek össze, mert Baba valamivel megbántotta és nem tudta visszakönyörögni magát. A sárkányok sértődősek.) Talán távoli rokonságban áll Daenerys Targaryennel. Két nővérét szintén Baba Jagának hívják, így nehéz velük egy családi vacsorán: nem tudják, kihez beszélsz. Apropó családi vacsora: Baba Jaga nagyon rossz szakács, ha a kunyhójába tévedsz, inkább rendelj valamit: ehetetlen dolgokat tálal fel, a levesében pl. emberi ujjak úszkálnak.

Baba Jaga kevéssé vonzó tulajdonsága, hogy kannibál, kedveli az emberhúst, különösen a gyerekekét. Kemencében süti meg őket, de elsősorban a saját rokonaira fáj a foga. (A „gyereksütés” rítusát, melynek során a beteg, angolkóros gyereket a vajákos asszony kvázi bedobta a kemencébe, mert az anyaméhben nem „sült ki” eléggé, így készre kellett sütni, Oroszországban és Ukrajnában is ismerték.) Nem túl gondos anya, a saját lányát is felfalja. Ritkán eszik felnőtteket, a vért sem igen szereti, étrendje szerény.

Baba Jaga megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő személy: egyik lába csontláb. Gyakran így is hívják: Csontlábú Baba Jaga. Foglalkoztatása esetén járulékkedvezmény jár. További jellegzetessége a hosszú, hegyes orr, ami korábban talán madárcsőr volt. A honi illetőségű Baba Jagáknál ez ráadásul vasból van. (A norvégoknál is vasorrú, hosszú orra egy farönkbe akadt és 100 évig úgy is maradt. A hős, aki segített neki kiszabadulni a rönkből, varázsfurulyát kapott!) Nagy mellei miatt görnyedten jár, hátfájdalmak kínozzák, melltartót nem kapni a méretében, ezért melleit alákarózza, esetleg a vállán lazán átvetve hordja. Viszonylag rosszul lát, de a vaksi vénasszony szaglása kiváló.

Baba Jaga lakhatási körülményei szegényesek: kunyhója az erdő mélyén áll. Illetve nem áll, mert tyúklábakon forog maga körül, így a bejutás körülményes, de van hozzá valami varázsige. A viskó körüli kerítéshez sem kapott semmi tisztességes deszkát, így kénytelen azt emberi csontokból, koponyadíszítéssel megoldani. Kunyhójának saját személyisége van, ráadásul a fönti és lenti világ határán áll.

Egyébként az öregasszony bilingvis: az élők és holtak nyelvét egyaránt beszéli, határőr és vízumkiadó egyben. Ha a holtak országába akarsz jutni, csinál neked gőzfürdőt, hogy lemossa a szagod, és pár kisebb trükkre is megtanít, hogy élve visszajuss. Kunyhója tisztaságáról három pár bűvös kéz gondoskodik cselédség gyanánt, úgyhogy ha olyasmikre kér, hogy takaríts ki bent, vagy az istállóban, az próbatétel, mert Baba Jagának nincs szüksége segítségre.

Baba Jaga nem seprűn közlekedik, mint a közönséges boszorkák, hanem mozsárban röpül, amit mozsártörővel irányít. Néha fazékra, köpűre vagy kenyérdagasztó teknőre vált, gondolom, van néhány a garázsában. Hogy a mai őrületes légiforgalomban hogy tájékozódik, arról keveset tudni, mindenesetre alacsonyan röpül, így elsősorban más boszorkák, esetleg drónok veszélyeztetik. A seprűt csak nyomait eltüntetésére használja. Szláv lakodalmakban tréfás szokás, hogy mozsarat vízzel töltenek, és a menyasszonynak addig kell vernie a mozsártörővel, míg ki nem hajtja a vizet. Néhol a mozsarat női, a mozsártörőt férfi ruhába öltöztetve kiteszik a lakodalmas asztalra, jelképezve az ifjú párt. Baba Jaga tehát ezekkel az eszközökkel utazgat: női és férfi szimbólumokkal – méhvel és fasszal. (Az új helyesírási szótár szerint méhhel-nek is lehet írni, csak úgy mondom.)

Baba Jaga szeszélyes jellem, nem töri mindig gonoszságon a fejét. Néha határozottan segítőkész, mindenféle varázstárgyakkal segíti a kunyhójába tévedő vándort, ha az kiállja a próbákat és pimaszul válaszolgat.

Baba Jagának a részfaszú bagolyhoz is lehet valami halvány köze, amiről itt olvashattok, de nem érzem meggyőzőnek, ráadásul Dubravka Ugrešić, akinek a könyvére hagyatkoztam, meg sem említi. Ellenben a horvát szerző az ősi istenasszony Baba Jagáén kívül még két történetet mesél el: mindkettőt a mai kor Baba Jagáiról, akik édes kis öreg hölgyekként wellnessközpontba járnak, érdektelen előadásokat hallgatnak hülyeségekről, nagy címletű pénzüket kaszinóban próbálják felváltani, de csak nyernek, és még egy csomó csudálatos dolog történik körülöttük  (pl. derűsen leesnek farkak és sármőrök haláloznak el viccesen).

(Dubravka Ugrešić: Banya tanya. Libri, 2012)