George Sand volt korának legtökösebb lánya

Ezért a mai rendhagyó nőnapi tudósításunkat vele folytatjuk.

The future can awaken in a more beautiful way than the past.

Vajjon mire gondolsz te ilyenkor szép ábrándozóné, midőn igy kis szikár lovadon ülve, – mely inkább hasonlit sárga kecskéhez, mint délczeg paripához – végig haladsz a bokrokkal szegélyezett úton?

Midőn azt mondom szép… nem mondok igazat, te nem vagy szép, erre igen kicsiny, igen halvány, igen jelentéktelen vagy! Külsődből hiányzik az elevenség, a tűz s szemeidben, melyek nagyok s éjfeketék, a lélek legparányibb szikrája sem csillog. Kérdem magamban, mi lehet czélja e magános sétáknak, mindig alá s fel járva a zöld bokrok hosszában s a nélkül, hogy valaki jelenlétét gyanitanád, ki figyelemmel kiséri mozdulataidat, miként távozol tőle s tünsz fel ismét láthatárán?

Szemeidet merőn szegzed a puszta légbe, mintha a messzi távolban valamit keresnének. Tán gondolataid is ép oly messzi járnak, mint tekinteted; vagy tán szunnyadnak azok s lelked önmagába szállva mereng?

Ily magán-beszédet folytatott Andre Péter, miközben Chevreuse Mariánna kis lován ülve lépésben jött le a diófák alatti lejtőn, végig haladt a patak mentében s azután lassu vágtatással távozott, hogy a sziklakanyarulatnál végkép eltünjön.

Mariánna ugynevezett falusi kisasszony volt, birtokosnője egy igen jó állapotban levő majorháznak, hozzá tartozó gazdasággal, mely mintegy öt ezer frankot jövedelmezett neki évenként, mi e vidéken, kétszázezer frank tőkének felel meg. Ez az ottani körülményekhez képest elég szép hozomány volt s Mariánna jó partienak mondható és még is 25 éve daczára, nem volt még férjhez menve.

Azt mondták róla ismerősei: igen válogatós és nagy hajlammal bir a különczködésre, mi környezete szemében nagyobb hibául tünt fel, mintha valódi vétket követett volna el. Szemére vetették, hogy igen szereti a magánosságot s nem birták felfogni, hogyan lehet az, hogy huszonkét éves korában árvaságra jutva inkább itt lakik, mintsem elfogadná a városban levő rokonainak – egy nagynéne, két nagybátya, a többrendbeli unokatestvért nem is számitva – szives meghivását, kik örömmel fogadták volna őt házukhoz, elvállalták volna tartását, bevezetvén őt a nagy világba is, hol alkalma nyilhatnék, hozzá illő férjhezmenetelre.

***

Sand György a művészneve ellenére lány volt. Nem is akármilyen! Csalfa cafka, kikacagta a pojácákat, ágyába vonta a korának legnépszerűbb alakjait, jó nő volt és nem is félt ezt a fegyverét használni.

Nézzük csak a trófeáit: Balzac, Berlioz, Delacroix, mind a két Dumas (apa és fiú), Flaubert, Heine, Liszt Ferenc, Mérimée, Saint-Beuve, Stendhal, Musset és Chopin.

Amandine Aurore Lucile Dupin (mert ilyen néven született) egyszerre volt előképe az öntudatos modern nőnek és előfutára az ébredező társadalmi egyenlőségnek, ahol nemre, fajra, felekezetre, korra tekintet nélkül mindenkinek egyenlő jogai kellene legyenek.

Szeretik skatulyázni, romantikus idealista cetlit kapott a férfiak dominálta irodalomtörténetben de sokkal több volt ő annál. Megsüvegelendő évszázadok távlatából is, tényleg le a kalappal!

Olvassatok gyerekek minden nap…

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!