Gulisio Tímea: A hivatásos munkanélküli

Tudat alatt mindig is erre a pályára készültem. Pedig akkor még nem hirdették óriásplakátok az utak mellett, hogy „Munkanélkülinek lenni jó buli!”. Érzi az ember, mi tesz neki jót. Ahogy a vashiányos disznó rágja az ól rácsát, úgy kívántam én a dologtalanságot, az egész napos henyélést. Szinte éreztem, hogy a munka lassanként leépíti a testem és a szellemem. Nem értem, hogy hajlandók egyesek tizenegy előtt kimászni az ágyból, dél előtt reggelizni. A természet lustálkodásra teremtette az embert. Nézzétek meg az oroszlánt: két-három naponta vadászik. A kutyák és a gyerekek napi tizennégy órát alszanak. A nyolc órás munkarend lassú halálhoz vezet, de gyorsabbhoz, mint a cigaretta. A tizenkét órázás gyors kimúlást okoz. A három műszak felér egy szívinfarktussal. Hogy fizetnek érte? Na és? Amit keresel, siralmas léted fenntartására költöd. Nem élsz. Évente jó, ha kétszer mész szabadságra. Talán egyszer, ha nyaralsz. Aztán minden kezdődik elölről. Hetente párszor eszel húst, havonta ha eljutsz étterembe. Tv-zni is alig van időd, nem még moziba járni. Nem tudsz a hét fogásos ebéded után beesni az ágyba, és ott is maradni estig. Hogy aztán újult erővel popcornozhass, sörözgethess.

Rájöttem, hogy egész eddigi életem szabi, nyaralás volt. És arra is, hogy szeretném, ha ez örökre így maradna. Fiatal bölcsészek egy csoportja pártot alapított, melynek fő pontja a munkanélküliség. A kormány persze a munkanélküliség felszámolására törekszik, és ezt nem nézhetjük szó nélkül. Mondani se kell, a Munkanélküliség Pártra (MNP) szavaztam. A sok gürifüggő proli nem, így kedvenceim épphogy csak bekerültek a parlamentbe. De fő, hogy bent vannak, és értünk vannak. Küldetésük, hogy fenntartsák a munkanélküliséget egyre több támogatóra talál. Minek dolgozni a pénzért? Miért nem ültetnek inkább pénzfákat az utcára, ahol mindenki eléri a gyümölcsét? Ha már emberi szerveket is lehet nyomtatni, lóvét miért nem? Az is egy megoldás lehetne, ha mindent ingyen adnának a boltban. Így nem kéne lopni. Rákényszerítik az embereket a bűnözésre.

Eldöntöttem, én nem így szeretnék élni. Eddig is a saját szabályaim szerint alakítottam a mindennapjaim. De innentől minden más lesz. Az MNP kiharcolta a munkanélküliséghez való jogot. Innentől úgy nem csinálok semmit, ahogy akarok, és még otthonmaradási segélyt is kapok.

Éveztem is új jogaimat – vagy egy hónapig. Aztán elkezdtem unatkozni. A tévében mindig ugyanazok a filmek mennek. Már megvolt a város összes pizzája és prostituáltja. Arra gondolok, olvashatnék valamit. De az is fárasztó a szemnek. Minek fáradja, ha jogom van semmit se csinálni? Szívesen írnék egy verset, de Isten ments, hogy felemeljem a tollat, ezzel több izomcsoportot munkára fogva. A bejárónő megetet, kitakarít, kimos, megfürdet. De már ezt is unom. Nem etetem a halakat az akváriumban, és lusta vagyok lehúzni őket a wc-n, mikor meghalnak. Még az orromat is lusta vagyok befogni, inkább elszagolom.

Csak passzívan hallgatom a tv-t, nézni szinte fáj. Nyakam párnával kitámasztva, rest vagyok tartani a fejem. Valami olyasmiről hadoválnak, hogy szavazni kéne valamiről. Beszédfoszlányok…MNP…Hívei támogatását kéri…Menjen el voksolni…Önön múlik. Lecsukom.

Másnap vakító fény ébreszt. Eltűnt a szeméthalom az ablak elől. És mi ez a fura szag? Felmosták az utcákat. Mi ez a hang? A szomszéd levitte a kutyáját sétálni. Ki az a halálfej a tükörben? Hiába pucolom, csak nem jön le.

 

 

 

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: