Kanadában botrányosan megkeményedett a vaj

Buttergate – lehetne ez a hét szava, ha nem a tavalyi évben találták volna ki a szokatlan hullámokat vető, kibontakozó botrányra az Észak-Amerika felső régióit uraló kanadaiak.

Egész pontosan egy Sylvain Charlebois nevű úriember fogalmazta meg először az aggályait a vaj kapcsán, amikor szembe jött vele a valóság és a kenyérre helyezett vajszeletek az istennek nem akartak puhán kenhetővé válni szobahőmérsékleten.

Charlebois úr nem kezdő a popszakmában, a Dalousie University mezőgazdasági és élelmiszeri elemző laboratóriumát igazgatja, úgyhogy nevezhetjük kajakutatónak. Amikor a közértes vajakat hasonlította össze organikusan termelt társaikkal, rádöbbent, hogy valami történt, mert a bolti vaj állaga dermesztően kenhetetlen maradt, úgyhogy ezt decemberben kételyekkel teli szavakkal ki is írta a Twitterére.

A hullámok akkor gyűrűztek tovább, amikor a neves szakácskönyv szerző, Julie Van Rosendaal hasonló aggályokat osztott meg és kanadaiak tömegei igazolták vissza a tapasztalataikat.

Have you noticed it’s no longer soft at room temperature? Watery? Rubbery?

Vizenyős és gumiszerű? Olyannak egészen biztosan nem kellene lennie.

Kicsit visszább tekerve az idő kerekét, kiderült, hogy a szakmai szervezetek, többek között a British Columbia Milk Marketing Board már korábban panaszkodtak a tejtermékek szokatlan megváltozására, ugyanis azt történt, hogy a megszokott zsíros tejből nem lehetett habot verni, márpedig lássuk be, tejhab nélkül Capuccino sincs és máris kész a tragédia.

A szövevényes ügy szálai tehát valahova a tejtermelők sötét világába kellett, hogy vezessenek és körvonalazódni látszik a megfejtés is.

A Kanadában 2020-ban váratlanul közel nyolcadával felfutó igényt a tejtermékek, különösen a vaj iránt piszkos kis trükkök bevetésével igyekeztek kielégíteni a helyi farmerek. A tehén ugyanis drága, a farmot bővíteni még drágább, a harmadik és egyben kevésbé drága megoldás a tehenek takarmányának módosítása olyan irányba, hogy több zsírt termeljenek, mert abból több vaj is jöhet ki.

Talán a nyájas olvasó is kezdi kapiskálni, hogy valami olyan került a szarvasmarhába és onnan az outputba is, ami egyáltalán nem oda való és BINGO, az átok tehenészek úgy gondolták, hogy ha egy kis pálmazsírral és más, a pálmaolaj termelése során amúgy kikukázandó melléktermékkel felütik a bocikaját, abból sok vaj és sok $$$$$$ lehet különösebb többletmunka nélkül.

Mi a gond ezzel az egésszel? Mondjuk az, hogy a tehenek viszonylag ritkán esznek pálmát, a pármazsírban található zsírsavak tehát nem képeznek az emésztőrendszerük számára ismerős, lebontható bendőtartalmat és az eredmény gyász: habtalan tej és kőkemény vaj.

A sunyi tehenészetek persze mindent tagadnak és arra hivatkoznak, hogy már tíz éve használhatnak pálmaszármazékokat és attól azért tejelnek zsírosabbat a kérődzők, mert energizálja a szervezetüket. A vaj pedig azért kemény, mert télen hideg van.

A felháborodás kezd akkorára dagadni, hogy Kanada fontosabb tejtermék-előállítói már fontolgatják a pálmaolaj és melléktermékei betiltását az élelemláncban, elsősorban a termelés környezetkárosító hatásaira hivatkozva, az izgalmasan francia nevű Les Producteurs de lait du Québec, magyarul prózaibban Quebec-i tejtermelők közleményben szólították fel a többieket, hogy hagyják abba a tehéntáp baszkurálását és a élelmiszeripari megrendelők is követeljék meg az ajánlások szerinti természetes összetételt.

…asking milk producers to stop using products containing palm oil or its derivatives in the feed of their dairy cattle. We also ask food manufacturers to adjust their recipes accordingly and food advisors to support our producers with required dietary changes.

Azt még nem tudni, hogy meddig tarthatnak az önkéntes korlátozások és mennyire fog ez beépülni a kötelező normákba, de a mozgalom tett egy nagy lépést a cél felé, hogy a kanadai vaj legyen olyan, mint tavaly.

via NPR

HOLDKOMP