Mennyi ideig tartana körbesétálni a Holdat?

Egy sokakat érdeklő, feszítő kérdésnek járt utána a space.com, nevezetesen, hogy ha valaki körbe szeretné sétálni állandó égi kísérőnket, mennyi időt kellene rászánnia a feladatra.

Az ügy összetettebb, mint azt gondolnánk, ugyanakkor elméletben lényegesen kevesebb időt venne igénybe, mintsem azt korábban feltételezték.

Először is vegyük a rendelkezésre álló tapasztalatokat. Az Apollo 11 és azt azt követő missziók bebizonyították, hogy az adott körülmények között mekkora végsebesség érhető el. Abban a típusú űrruhában, a Földön begyakorol szökdécseléssel 2,2 kilométer óránkénti megtétele volt lehetséges. Ez azonban korántsem volt veszélytelen, az Apollo 16 esetében az utolsó Holdon töltött perceket arra használták fel, hogy a Földön megszokott atlétikai mozdulatokkal szórakoztássák magukat, ez azonban majdnem Charles Duke asztronauta (címlapképen) életébe került, ugyanis a saját testsúlyával egyenértékű hátizsák felborította az elrugaszkodása egyensúlyát és hiába döntött rekordot a négy lábnál, azaz körülbelül egy méter és harminc centinél magasabbra ugrással, ha végül a hátára érkezett és nagyon kevés híja volt annak, hogy a vékony műanyagréteg alatt található létfenntartó egységei megsérüljenek. Ott helyben John Young parancsnok sem menthette volna meg a felszínen töltött 71 óra záróakkordjaként, a legkisebb szivárgást követő eszméletvesztés és oxigénhiány az életét követelte volna. De szerencsére nem ez történt.

Arra, hogy milyen tempó lenne valójában elérhető egy esetleges korszerűbb, könnyebb és a mozgás segítésére fejlesztett felszerelésben, 2014-ben végeztek teszteket egy átalakított DC-9 repülőgép fedélzetén, ahol parabolikus pályán szimulálták a holdi körülményeknek megfelelő tömegvonzást, így egészen 5 km/h nagyságrendű lépési sebességet értek el, anélkül, hogy a séta futásba csapott volna át. Ez már egész közel áll a földi gyaloglás 7,2 km/h-s elérhető maximumához. A séta feltétele, hogy elrugaszkodás nélkül történjen, tehát a futó mozgással ellentétben egy lábnak mindig érnie kell a talajt.

Innen a matek már karikacsapás, 10921 km a Hold kerülete, tehát rövid osztás után kijön, hogy elméletben 91 nap alatt körbe lehet járni a Holdat.

Akad azonban néhány bökkenő. Az egyik rögtön az, hogy senki nem tud 24 órán keresztül állandó sebességgel kutyagolni, az elmélet tehát már ezen a ponton megdőlni látszik. A másik, hogy azért van ott némi domborzat is, sőt néhol annyira tagolt a táj, hogy az első holdkompot kézi vezérléssel kellett letenni, mert az automatika meglehetősen nagy méretű kövek közé vezette volna a Sas névre keresztelt leszálló egységet.

Nehezíti továbbá a helyzetet, hogy a hőmérsékleti viszonyokon túl a sugárzás sem feltétlenül kedvez egy ilyen jellegű elfoglaltságnak, tekintve hogy a Holdnak se mágneses tere se légköre nincs, az ionizált részecskék teljes energiával bombázzák a felszínt és az ott tartózkodókat. Az egyenlítőn a napi hőingadozás a  -180 és +100 Celsius-fokos tartományba esik, már csak ezért is érdemes megfontolni, mikor is vágnánk neki egy kellemes sétával eltöltött kikapcsolódásnak.

Aidan Cowley, az Európai Űrügynökség szakértője nem volt rest és végül utánaszámolt annak, hogy ha minden ismert körülményt figyelembe veszünk, mi volna az a gyakorlatban is megvalósítható küldetés, amihez ha rendelkezésre állna kellő ellátmány és védőfelszerelés, megfelelő erőnlétű vállalkozó személyzettel, akkor elérhető távolságba hozná a holdsétát és a számításai szerint napi legfeljebb 4 órán át 5 kilométeres óránkénti sebességgel gyalogolva egész pontosan 547 nap, azaz közel másfél év alatt lehetne végrehajtani a holdkerülést.

Az ehhez szükséges technológia még némileg várat magára, a 2030-40 évtized hozhatná el a szükséges eszközöket és felszerelést, azonban szinte kizárt, hogy épeszű állami ügynökség erre egy centet is áldozzon, lévén, hogy hihetetlen összegbe kerülne és a sportértékén kívül az égegyadta világon semmi gyakorlati haszna nem volna egy ilyen projektnek.

“You’d never get an agency to support anything like this. But if some crazy billionaire wants to try it, maybe they can pull it off.

Úgyhogy feltehetően meg kell várni, amíg egy kellően őrült milliárdos nem érez magában késztetést, hogy véghezvigyen egy hasonló kaliberű mestertervet.