Csak úgy, mintha véletlenül akadnánk össze sűrű, vad esőben körözve a körúton, mint egy hajó fedélzetén, csak úgy, mellékesen ennyit mondok: “Ez nem egy nap alatt szárad” S te ennyit: “Ó, de nem ám, a dobozon szereplő felirat nettó átbaszás” Micsoda megaláztatás! Történhetne ez augusztus havában, nagylombú fák alatt. Megszégyenülten himbálnám kulcsaim az ujjamon, s … Continue reading Miroslav Vauek: Csak úgy