Nukleáris hajtóművel hódítanák meg a Marsot

2035-re a NASA embereket szeretne eljuttatni a Marsra. A számtalan nehézség egyike a távolságon túl, hogy az oda (esetleg vissza) -út során az asztronauták komoly sugárzásmennyiségnek lesznek kitéve, mert a Föld magnetoszféráján kívül a Nap és a Kozmosz nagy energiájú töltött részecskéi ellen az űrhajók burkolata nem nyújt kellő védelmet.

Ebből következik, hogy minél hosszabb ideig tart az utazás, annál magasabb a kitettség, de az sem mellékes, hogy akármennyire is megbízhatóra vannak tervezve a többszörösen redundáns rendszerek, az idő ellenük dolgozik, elkerülhetetlenek az elöregedő berendezések meghibásodásai.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a jelenlegi kémiai hajtóművek hajtóanyagának legfőbb összetevője az oxigén, az pedig sem a világűrben, sem pedig a távoli planétákon és holdakon nem áll megfelelő mennyiségben közvetlenül elérhető formában rendelkezésre.

Ezekre a dilemmákra jelenthet megoldást a nukleáris meghajtás, amikor a maghasadás energiájával felhevített gáz térfogatának növekedése biztosítja a tolóerőt és nem az elégetése oxigéndús közegben.

A Seattle bázisú Ultra Safe Nuclear Technologies (USNC-Tech) állt elő egy már az 1940-es évek óta létező elméletre gyakorlati megoldással, ahol a nukleáris-termál meghajtás (NTP) biztosíthatná az amerikai űrhivatal számára a gyors és biztonságos bolygóközi szállítást a jelenleginél lényegesen rövidebb idő alatt.

Nuclear technology will expand humanity’s reach beyond low Earth orbit, and into deep space

A kémiai hajtóanyaggal működő rakétáknak legalább hét hónap szükséges a vörös bolygó eléréséhez, ez a számítások szerint az emberes küldetéseknél legalább kilenc hónapot venne igénybe a terhelésre érzékenyebb rakomány miatt. Ezért lehet fontos a USNC-Tech szerint gyártásra érett elgondolás, ahol a reaktoruk 2700 Kelvinre hevítené fel a tartályokban tárolt hidrogén gázt, ezzel azonos mennyiségű üzemanyaggal háromszor gyorsabban és kétszeres hatékonysággal lehetne megvalósítani utazásokat a környező bolygókra, majd később a mélyűrbe, ugyanis a hidrogén utánpótlása lényegesen egyszerűbb lehet az oxigén előállításánál.

The liquid propellants – stored between the engine and the crew area – block out radioactive particles, acting as “a tremendously good radiation shield”

Amellett, hogy a reaktornak ki kell bírnia az űr dermesztő körülményeit és vákuumát, az sem mellékes, hogy maguk az űrhajósok is biztonságban legyenek. A biztonság ott kezdődik, hogy a reaktort nem a Földön indítják be, az orbitális pályára hagyományos módon szállanák a jövő űrjárműveit, az utasok számára pedig a részükre fenntartott térrész és a hajtómű közé kerülő üzemanyagtartályok biztosítanák a sugárvédelmet, valamint a haditechnikában gáz- és sugárzásállónak bizonyult szilícium-karbid szigetelés, amit jelenleg is használnak harckocsik kompozit páncélzatában.

Annak ellenére tehát, hogy az NTP hajtóművek még egyetlen működő példánya sem bizonyíthatott a gyakorlatban, belátható időn belül új utakat nyithatnak a bolygóközi iparágakban, a kereskedelemben és végső soron akár az űrturizmusban.

via CNN

HOLDKOMP