A fene se gondolta volna, hogy ennyire szerettek szenvedni, de ha már így alakult, nem vesszük félvállról a feladatot. A legutóbbi nyolcvanas évek zeneposzt rendszeres és rendszertelen olvasóinkban (kik vagytok mindketten) váratlan nosztalgiát ébresztett. Vasárnap esti frász – azok a nyolcvanas évek De hát kik vagyunk mink, hogy pálcát törjünk különféle ízlésficamokon? Ha ez kell, … Continue reading Azok a nyolcvanas évek #2 – a rettenet folytatódik