Ez pont ilyen téli reggelekre való
https://www.youtube.com/watch?v=EXdtzXyHIiM
Az Eternal Tears of Sorrow egy érdekes zenekar, mármint azért érdekes, mert nem lettek világhírűek.
Elég nehezen indultak annak ellenére, hogy finnek, ott meg azért pörög annyira a metalzene, hogy valami jövőt is el lehessen várni tőle – bár az In Flames kései teljesítményét elnézve igazából nem kéne túl nagy reményeket fűzni ehhez az egészhez. Finnország zeneoktatása, földrajzi fekvése és alkoholizmusa mindenesetre kedvez a jó zenéknek, ehhez próbált csatlakozni az EtoS is, még a Nightwish mellett is felléphettek, illetve ők voltak a Megadeth előzenekara is valami ezer évvel ezelőtti turnén. Előadtak pár elég amatőr lemezt, a negyedik albumuk, a Virgin and the Whore szólt igazán nagyot, ennek örömére fel is oszlottak 2003-ban, majd hat évvel később folytatták a dolgot, de az már nem érdekelt senkit sem. Oké, a finn slágerlistákon jól teljesítettek, de azt a szintis-tekerős hangzást, amiben igazán jók voltak, és amiben felülmúlták a korabeli legendás In Flamest is, nem sikerült újra megtalálniuk, pedig egy rövid időn keresztül a Children of Bodom mellett ők voltak a szintetizátoros göteborgi metal úttörői, annak ellenére, hogy sosem voltak göteborgiak. Van ilyen.
Mindenesetre egy hibátlan albumot raktak le az asztalra, tulajdonképpen kár is volt folytatni 2009-ben – ez olyan, mint amikor az Einherjer közölte, hogy kimaxolták a vikingmetalt, és abbahagyják, csak itt épp nem hagyták abba. Azóta 2013-ban még megjelentettek egy lemezt, de hát nehéz felszállni az elmenő vonatra, ezzel is kár volt próbálkozni, a Virgin and a Whore friss hangzását és szerintem valódi újításait már nem tudták visszahozni tizenkét év után. Mindegy: úgy szeretjük őket, ahogy vannak – vagy ahogy voltak.
3 comments