A 200 éves akna rejtélye

Új-Skócia partjainál terül el Oak Island, azaz Tölgyfa-sziget, és rajta a Pénz-akna, amelyet immár több mint 200 éve próbálnak feltárni, eddig sikertelenül.

 

Kezdjük az elején. Ez a tábla azoknak az embereknek állít emléket, akik belehaltak abba, hogy megpróbálták megoldani a rejtélyt

 

1690 – 1730

Új-Skóciát és Bostont mindössze 200 tengeri mérföld választja el egymástól. Ez kedvez a kalózoknak, akik az (akkoriban alig lakott) környéken tudnak pihenni, hajóikat javítani, esetleg kincseket elrejteni.

 

1795 

A szárazföldön lakó tinédzser Daniel McGinnis fényt lát a szigeten a szülői ház ablakából. A fény arra készteti, hogy átmenjen a szigetre, és ott alaposan körbenézzen. Amit talál; egy csaknem négy méter átmérőjű, kör alakban besüppedt mélyedést egy erdei tisztáson, és a mélyedés fölé hajló fán (amelynek ágait célszerűen lefűrészelték) egy emeléshez használatos csigát. A csiga ottlétéről nem egyértelműek a források; azonban akármit is lát ott Daniel, az arra bírja, hogy pár nappal később, két barátjával (John Smith, Anthony Vaughan) visszatérjen a helyszínre.

A fiúk nekiláttak az ásásnak. Az első ásónyomok nem csaltak; kétlábnyira a földfelszíntől egy kőrétegre bukkantak, lapos kövekből.

Ahogy ástak tovább, feltűnt nekik, hogy a föld szerkezete laza, tehát  már bolygatták. Az agyagos falban jól kivehetőek voltak a korábbi fejszecsapások, az akna átmérője pedig alig hétlábnyira (valamivel több mint két méter) szűkült le. Már tíz láb (kb. 3,04 méter) mélyen jártak, és ekkor érkeztek el a második felfedezéshez; egy sor farönk az üreg alján.

A rönkök nem véletlenszerűen helyezkedtek el az üreg alján; a végeik beékelődtek az agyagos falba, mintegy platformot képezve. Alatta üregesen kongott a talaj. A fiúk felszedték a farönköket, és ez alatt mintegy félméternyi légüreget találtak, ami alatt ismét csak földet találtak. Mintegy hatméternyi mélységbe ástak már le, amikor egy, az előzőhöz hasonló rönkplatóra bukkantak.

Ezen a ponton a fiúk hetekre beszüntették a munkát.

Amikor visszatértek, kilencméteres mélységbe ástak le. Ekkor találták meg a harmadik rönkplatót. Még fél méternyit tovább ástak, aztán egy időre feladták a dolgot.

 

 

1804

John Smith, aki a három jóbarát közül a legidősebb volt, nem adta be a derekát. Megvette a területet, és 1803-ban meggyőzte Symeon Lyndset, hogy csatlakozzon hozzájuk. Lynds egy merész hajóskapitány és egy ír pionírcsalád ivadéka volt, nem ijedt meg a saját árnyékától, és kedvelte a kalandokat.

Lynds, akit úgy is ismertek, hogy “helyén az esze”, még három ismerősét győzte meg. Robert Archibald ezredest, David Archibald kapitányt, és Thomas Harris seriffet. Megalakult az Onslow Company, és innentől komoly munka vette kezdetét 1804-ben.

Az ásás folyamatos meglepetéseket okozott. Körülbelül három méterenként újabb és újabb rönkplatókra bukkantak, (némelyiken szénnyomokkal), ezek közül a hatodik plató, nagyjából 18 méteres mélységben, agyaggal, és kókuszrosttal volt szigetelve.

Az agyag és a kókuszrost jelenléte meggyőzte a társaságot, hogy érdemes folytatni a kutatást (ezen a ponton már kútásást) Akármi is lapult a mélyben, olyannyira értékes volt, hogy szigetelni kellett miatta a rönkplatót, a Kanadában pedig egyáltalán nem honos kókuszrostot csakis akkor használták a hajóskapitányok, ha hosszú úton, értékes és fontos szállítmányt csomagoltak bele.

 

Karibi kókuszrost

 

A lelkes társaság még két rönkplatónyit ásott le, amikor végre rábukkantak az első jelentősebb leletre; egy titokzatos jelekkel írt kőlapra. Évtizedekig nem tudták megfejteni, mi áll rajta, ez alatt az idő alatt állítólag Smith tűzhelyének hátsó falaként is szolgált. Végül 1860-ban, James Leitchi nyelvészprofesszor dekódolta az írást. Abból indult ki, hogy a szimbólumok bizonyos alaki hasonlóságot mutatnak az eredeti betűvel, pl. három függőleges vonal megfelel az ‘e’ betűnek. Megfejtése alapján a tábla felirata a következő:

Negyven láb mélységben kétmillió font érték van elásva.

 

 

A kutatócsapat felderült a kilátástól, hogy mindössze negyven lábnyit (kb. 12 méter) kell még ásniuk. Hogy ki helyezte oda a táblát, erről megoszlottak a vélemények. Némelyek Kidd kapitányra gyanakodtak, mások szerint valami excentrikus barom játékos műve volt a tábla. Arra készültek, hogy a szokásos tíz lábnyi mélység elérése után ismét a szokott rönkplatóba ütköznek, ehelyett ez alkalommal jóval kevesebbet kellett ásniuk hozzá. Mivel kimerültek, aznapra befejezték a munkát.

Másnap, amikor visszatértek, az a kellemetlen meglepetés fogadta őket, hogy az aknában állt a víz. Elkezdték kimerni, de a víz valahogy mindig pótlódni látszott. Az ezredes volt az első, akinek feltűnt a különös helyzet. A csapat rájött, hogy pusztán fizikai munkával nem fogják tudni kimerni a gödröt, ezért 1804-ben felbérelték Carl Moshert, hogy gépi úton pumpálja ki a vizet. A munka egy darabig jól haladt, majd amikor már csak nyolc lábnyi víz volt hátra, a pumpa felmondta a szolgálatot.

 

 

A csapat egy évvel később próbálkozott újra. Ezúttal az volt az elképzelésük, hogy az eredeti aknával párhuzamosan fúrnak egy másikat, majd ásnak egy összekötő alagutat a kettő között. A víz azonban tizenkét láb mélységben betört ebbe az új alagútba is. Anyagilag és fizikailag kimerülve, az Onslow Company végképp feladta a próbálkozást.

 

1845 – 1850

Négy évtizeddel később az eredeti kutatócsapat egyik tagja, Anthony Vaughan ismét összehívott néhány embert, akikkel megalapította a Truro Company-t. Ennek a csapatnak tagjai voltak; John Gammell, Adams Tupper, Robert Creelmand, Esq., Jotham McCully és James Pitblado, valamint az eredeti csapatból Simeon Lynds testvére, Dr. David Barnes Lynds.

A csapat 1849-ben kezdett munkálatokba. Két hétig dolgoztak a víz és törmelék eltávolításán, azonban a víz visszatért.

Ekkor fúróval kezdtek dolgozni. Készítettek egy platót, amelyet az akna fölé helyeztek, és lefúrtak a mélybe.

A fúró egy darabig csak az előzetes várakozásokat igazolta. Rönkplató, légüres tér, majd ismét rönkplató. Ez alatt a fúró tölgy- és lucfenyőrétegeket ütött át, ami egy esetleges ládára utalt, majd amikor visszahúzták a fúrót, egy aranylánc apró darabkáit találták rajta.

Felbuzdulva ezen, tovább folytatták a fúrást. Továbbhaladva, a szokásos rönkplatóba ütköztek.

Egy alkalommal Pitblado valamit levett a fúró hegyéről, és megtörölte, mielőtt a zsebébe csúsztatta, ezután nyomtalanul eltűnt a szigetről. Akármit is talált, elég értékes lehetett ahhoz, hogy megpróbáljon koncessziót szerezni az ásásra. Egy dörzsölt ügyvéd segítségét kérte, azonban nem kaptak engedélyt, és Pitblado a lelettel együtt eltűnt.

A Truro Company végül ahhoz a megoldáshoz folyamodott, amihez az Onslow Company csaknem ötven évvel azelőtt. 1850 nyarán ástak egy párhuzamos aknát, amelyet azonban ugyanúgy elborított a víz, mint elődjét. Bár a dolog elkeserítő volt, két fontos felfedezéshez vezetett. Az egyik, hogy a víz sósvíz volt. A másik, hogy az apály-dagály idejével együtt változott a vízállás.

Ez azt jelentette, hogy az akna összeköttetésben állt a tengerrel. A csapat nekilátott, hogy a környéket kicsit alaposabban is felfedezzék, és ekkor jöttek rá, hogy a Smith-öböl egy része  emberi kéz műve. Gátat építettek az öbölben, így találtak rá egy korábbi gát maradványaira, és öt szellőzőakna-féle alagútra.

 

 

A csapatnak két választása volt; vagy lecsapolják az Atlanti-óceánt, vagy megpróbálják megtalálni azt a járatot, amely egyesíti az öt másikat, és összeköti az aknát a tengerrel. Utóbbit választották, és meg is találták a járatot. Azonban hiába torlaszolták el, a víz szintje nem csökkent. A társaság 1850-ben elhagyta a szigetet, és a következő évben feloszlottak.

 

1861 – 1866

Ebben az évben alakult meg az Oak lsland Association. A tagok megegyezésre jutottak a tulajdonossal, Anthony Gravesszel, hogy ha megtalálják a kincset, annak egy harmada őt illeti. Ezek után belefogtak a munkálatokba. 88 láb mélyen kitisztították az aknát, és 118 valamint 120 láb mélynyire a szomszédos aknákat. Ezen a ponton megpróbáltak átásni a főaknába, de ismét elöntötte őket a víz, ráadásul két hatalmas reccsenéssel egymás után beomlott az akna, és harminc láb híján a főakna is. A lentlévőeket az utolsó pillanatban sikerült kimenekíteni. Az egyetlen nyereség az volt, hogy a felcsapó víz különféle dolgokat hozott magával; egy sárga edénytöredéket, egy megmunkált borókaágat, és egy fúróval átlyukasztott fenyődarabot.

A társaság gőzgéppel üzemeltetett szivattyút állított munkába. 1861-ben az egyik bojler felrobbant, és megölte az egyik munkást. Ennek ellenére további négy éven át folytak a sikertelen kísérletek a vízjáratok eldugaszolására. 1866-ban a társaság lemondott a további kutatási jogokról.

 

 

1893 – 1932

Frederick Blair és S.C. Fraser 30 ezer dolláros kizárólagos koncessziót kötöttek a kincskeresésre, amely három évre volt érvényes. Mindössze pár gondjuk akadt; nem volt fedezetük, hogy vegyenek egy működő szivattyút, valamint sikerült beleásni az egyik mellékaknába, ami be is omlott, valamint az új-skóciai főügyész  közölte velük, hogy ha meg is lesz a kincs, az a törvény értelmében a királynőt illeti, szerződés ide vagy oda. Végül eltekintettek ettől, és csak százalékot kértek a kincsből.

 

 

A társaságnak végül sikerült szert tennie egy szivattyúra, amely azonban nem sokat ért, és mindennek tetejébe 1897-ben az egyik munkás, Maynard Kaiser halálos balesetet szenvedett. Éppen felhúzták a mélyből, amikor a kötél elszakadt, és visszazuhanva halálra zúzta magát. Innentől a legtöbben szentül hitték, hogy a hely el van átkozva.

Mivel a szivattyúzás nem vezetett eredményre, ez a csapat is a fúrással próbálkozott. 126 láb mélységben áthatolhatatlan fémbe ütköztek, ezután arrébb helyeztek a fúrót. Sikerült átütni a fémet, majd valamivel mélyebben ismét a kemény fémbe ütköztek. Amikor mintát hoztak a felszínre, amely elsőre csalódást okozott, mivel mindössze lágy kőzetet, fémtörmeléket, kókuszrostot, és tölgyszilánkokat tartalmazott.

Dr. A.E. Porter vette észre, hogy a törmelék között egy darab pergamen lapul, amin a “VI” felirat szerepel. A Harvard Egyetem tudósai megerősítették a pergamen eredetiségét.

 

 

A másik fontos lelet aranydarabkák voltak, amelyeket a fúró kezelője ugyanúgy elrejtett, mint annak idején Pitblade. Ezek az aranydarabkák aztán 1931-ben kerültek elő ismét.

A társaság megpróbálta kideríteni a vízvezető járatok elhelyezkedését. Egyre inkább úgy tűnt, hogy a járatok valamiféle labirintust alkotnak. Ezt felderítendő, festékkel színezték meg a vizet. A meglepetésük határtalan volt; a festék szétterjedt az egész sziget  körül, kiveve a Smith-öbölben, ahol évekkel azelőtt az öt járatot felfedezték.

A következő évtizedekben a társaság többször is nevet változtatott. A szerencse ennek ellenére elkerülte őket, pedig Franklin D. Roosevelt is érdeklődött az ásatás iránt. A művelt, intelligens Roosevelt egy nyarat töltött Új-Skóciában, és később is vissza akart térni, de a háború megakadályozta ebben.

Roosevelt balról a harmadik a képen:

 

1931-ben William Chappel, aki annak idején zsebretette az aranydarabkákat, felkereste Frederick Blairt, és megmutatta neki a leletet. Chappel fivérével, fiával, és unokaöccsével betársult Blairhez, és megújították a koncessziót. A fő problémát ezúttal az jelentette, hogy megtalálják az eredeti aknát, mivel eddigre a sziget keresztül-kasul volt fúrva. Végül eltévesztettét a helyszínt, és egy másik aknát kezdtek kiásni, amelyben horgonydarabot, egy kb. 250 éves fejszét, és fókaolajjal töltött bányászlámpát találtak. Végül a pénzkeret kimerült, és 1932-ben véglegesen felfüggesztették a munkálatokat.

 

 

1935 – 1938

A gazdag tőkés Gilbert Hedden felfigyelt arra a különleges hasonlóságra, amit egy angol író könyvében található térkép, és a sziget alakja között fedezett fel. A könyv Kidd kapitány elrejtett kincséről szólt. Hedden személyesen is felkereste az írót, és nagyot csalódott, amikor kiderült, hogy az írót, Harold Wilkinset teljes meglepetésként érte a könyve és a valóság közti hasonlóság.

Hedden kutatásai mindazonáltal nem voltak hiábavalóak. Emberei az egyik mellékalagútban bányászlámpát, es dinamitot, valamint a szigeten ismeretlen agyagfajtát találtak. 110 láb mélyen egy rönkökkel elzárt útra bukkantak. Végül az ő pénzük is elfogyott, és kénytelenek voltak feladni.

 

1959 -1966

1959-ben a Restall család szerzett koncessziót. Éveken át kutattak, primitív körülmények közt lakva a szigeten. Egy nap a családfő, Robert, az akna fölé hajokva megszédült a mérges gázoktól, és a mélybe zuhant. Fia, aki a közelben dolgozott, a segítségére sietett, de ő is a mélybe zuhant. Két munkás próbált rajtuk segíteni, ők is hasonló sorsra jutottak. Ezzel hatra nőtt a Pénz-akna áldozatainak száma.

 

 

Restall a halála előtt egy hónappal szerződést kötött Robert Dunfell geológussal. Dunfell drasztikus módszerekkel állt neki a kutatásnak. Első dolga volt, hogy a Pénz-akna környékéről 12 láb mélységig eldózeroltassa a földet, amit aztán a Smith-öbölbe hordatott, ezzel eltömítendő a járatokat. Ezenfelül hidat építtetett a szárazföld es a sziget közé, így jelentősebb gépi erőket tudott megmozgatni.

 

 

 

 

Dunfell összes munkálata végül csak pár porcelándarabot hozott felszínre. Ő maga végül komoly vitába keveredett Fred Nolannel, a sziget tulajdonosával, és 1966-ban visszatért Kaliforniába.

 

1967 – 1987

Daniel Blankenship és David Tobias megkörnyékezték Dunfellt és Nolant, végül négyen megalapították a Triton Alliance-t. 60 lyukat fúrtak az eredeti akna köré,  és olyan régészeti leletekre (vastárgyak) bukantak, amik a kormeghatás alapján azt igazolták, hogy már a Pénz-akna felfedezése előtt is folyt emberi tevékenység a szigeten.

1971-ben videókamerát sikerült lebocsátaniuk a 10x járatba, amely 165 láb mélyre nyúlt, és egy sziklából faragott üregben végződött. A képek homályosak voltak ugyan, de kivehető volt rajtuk egy levágott kéz, egy emberi tetem, és néhány láda.

Végül jogi viták miatt a  csoport beszüntette az együttműködést. Azóta, különféle jogi megkötések és problémák miatt nem folynak munkálatok a szigeten.

 

 

De mi van a mélyben?

Lehetséges magyarázatok:

1. Az akna természeti képződmény. A sziget rétegződése folytán mesterségesnek tűnik, a belőle kiemelt tárgyak pedig az árapály során kerültek bele.

2. Kalózok rejtették el a kincseket, esetleg maga Kidd kapitány. Ennek ellentmond, hogy a kalózok nem voltak túl hosszú élettartamúak, ezért nem gondoskodtak öreg napjaikól, inkább élvezni igyekezték a rabolt javakat.

3. Tengeri háborúban szerzett javak, amelyeket vagy az angol, vagy a francia fél rejtett el.

4. Francis Bacont sokan gyanúsították azzal, hogy ő Shakespeare műveinek igazi szerzője. A pergamendarabka az ő műveiből való lenne, és az ő írásai rejlenek az akna mélyén.

5. Őskeresztény szentély. Dr. Barry Fell professzor jött elő ezzel a megállapításával. Fell annak az elméletnek a híve volt, miszerint már Kolumbusz előtt is utaztak emberek az Újvilágba, és ők hagyták ott a titkosírásos kőlapot.

6. Templomosok, és szabadkőművesek rejtettek el a Szent Grált/Krisztus koporsóját/keresztjét/lándzsáját, stb.

 

Akármi is a magyarázat, egyvalami biztos; az akna nem természeti képződmény. Több mint 200 év alatt mérnökök, geológusok, különféle tudosok próbáltak rájönni a titkára, és az előkerült leletek a bizonyítékok arra, hogy valami igenis rejlik a mélyben, pusztán a tudásunk kevés ahhoz, hogy a megfelelő módon próbáljunk hozzájutni.

 

… Akkor viszont, bármi is van odalent,  hogy került oda?

 

Képek napjainkból:

 

 

 

 

 

  • orizatriznyák

    Elolvastam aztán osztottam, szoroztam és arra jutottam, hogy szerintem a hatos és még a frigyláda is ott van, az igazi, meg még a náci aranyvonat is.

    • The Winter Soldier ⭐

      Mi az a hatos?

      • orizatriznyák

        6. Templomosok, és szabadkőművesek rejtettek el a Szent Grált/Krisztus koporsóját/keresztjét/lándzsáját, stb.

        • Pé7er

          +1 titkos földalatti bázisok 🙂

  • taro

    taro tiszteli az elhivatottságot, de ezek hülyék.

    • egyedi

      :)))
      te sosem akartad megtalálni Attila sírját?

      • taro

        őszintén? nem igazán. 3 koporsó úgysem lesz benne 😊

        • egyedi

          :))
          mi izgatja a legjobban a fantáziád?

          • taro

            pl. egy klassz bronzkori földvár, hozzátartozó szatelittelepülések meg a temetők – egy ilyen tök érdekes lenne.
            valahol az alföldön kell lennie valahol néhány nagyobb szarmata településnek – az is érdekes lenne

          • orizatriznyák

            Alföldi vagyok, holnap nekifogok ásni…

          • taro

            😊előtte azért tarts egy terepbejárást, úgy könyebb találni valamit.

          • The Winter Soldier ⭐

            Ez de unalmas.

          • taro

            mindenkinek más érdekes.

          • egyedi

            van rá esélyed?

          • taro

            nincs. igazándiból egy ekkora projekt több év és kurva sok pénz – szóval nincs olyan magyar intézmény, ami egy ilyet meg tudna finanszírozni önállóan.

          • egyedi

            🙁

          • taro

            ez van. senkiháziak kezébe került ez a szakma…

          • egyedi

            mint mindegyik lassan

    • The Winter Soldier ⭐

      Te mit tennél?

      • taro

        hagynám a fenébe, valszeg a nagyrésze geológia és nem tűnik annyira érdekesnek, hogy ennyi energiát fektessen bele az ember

  • Bernard Black

    nem lehet, hogy anno valami természetes barlangban rejtették el a cuccot, bármi is legyen az, és trollkodásból raktak fölé egy lapot, hogy bazmeg itt kell elkezdeni ásni, miközben röhögve be lehetett csónakázni az öbölből?

    • The Winter Soldier ⭐

      Elmondom neked, amikor a titkosírásos kőlapig jutottam, a vicc jutott az eszembe. Áss le kétszáz méterre. Áss le kétszáz méterre. Áss le kétszáz méterre. Most törd a fejed, hogyan mész vissza.

  • mokusON

    kb mint a boszniai piramisok..

    • The Winter Soldier ⭐

      Ismét egy poszt. Köszi.

    • taro

      ne is emlegesd azt a baromságot.

      • The Winter Soldier ⭐

        Miért ne lehetnének Boszniában piramisok?

        • taro

          azok a hegyek nem azok. ha a tumulusokat pici, kerek piramisnak tekintjük, akkor vannak is piramisok boszniàban.

          • Kolyok12

            vannak, csak fordítottak. és a föld alatt. a neandervölgyiek építették őket. a csillagok megfigyelése végett.

          • The Winter Soldier ⭐

            Honnan tudod, hogy nem azok?

          • taro

            geológiai képződmények, ez azért némi gyanakvásra ad okot

          • The Winter Soldier ⭐

            Mitől vagy benne olyan biztos?

          • taro

            mert ha valami geológiai képződmény, akkor az az. te miért kételkedsz?

          • The Winter Soldier ⭐

            Mert a világ minden részén vannak piramisok. Miért ne lehetne Boszniában is?

          • taro

            tényleg? ausztráliában és az antarktiszon hol?
            (mondtam, ha a tumulusokat piramisnak tekintjük, akkor vannak piramisok boszniában. szerinted az a hegy miért egy emberek által épített piramis, ha egyszer minden jel és kutatás azt mutatja, hogy egy természeti képződmény?)

          • The Winter Soldier ⭐

            Ausztráliában is vannak piramisforma képződmények, amik aztán vagy azok, vagy nem azok 🙂 Az Antarktiszon is van, csak még nem találták meg. Nemsokára a Holdon is felhúzunk egyet.

          • taro

            ja, ha csak így nem.

          • The Winter Soldier ⭐

            Naugye.

      • Pé7er

        Figyeld a kőgúlákat! A két ürgét már elrabolták az ufók, de a geodéta érdekeset mond:

        • taro

          hány percnél kezdődik az érdemi rész, mielőtt kiégnek az agysejtjeim…

          • Pé7er

            Igazából itt ott elszórva (vizes emelős köteles hajó daru tölcsértorkolat, kicsit még a kőfaragaás részét is emlegetik megfelelő fémszerszám nélkül). Igazából amikor nem két házigizda beszél, de ha csak lulz érdekelne, akkor az elején a beteleportálásnál 😀

          • taro

            ehhez még nem ittam eleget

  • egyedi

    azért vicces, hogy a Holdra feljutunk, egy ilyet meg nem tudnak felderíteni

    • The Winter Soldier ⭐

      Jó, de a Holdat látjuk, a gödör alját meg nem.

      • egyedi

        jogos 🙂

    • Bernard Black

      A tenger fenekéről se tudunk semmit szinte.

      • 

        Azt is maximum feltételezzük csupán, hogy valószínűleg nem áll jól rajta a tangabugyi.

        • egyedi

          mér, a francia igen?

          • 

            Nem tudhatjuk.

          • egyedi

            de legalább kényelmesebb

          • 

            Nekem személy szerint jobban is tetszik, sosem értettem a tangamániát. De hát ízlések és pofonok.

          • egyedi

            ezzel biztos nem vagy egyedül 🙂

      • Kolyok12

        szerintem ott egy másik civilizáció van, akik folyamatosan minket szidnak a szemetelésért és addig ugrálnak a kéreglemezeken, amíg el nem önt minket egy cunami. akkor feljönnek és ők fognak szemetelni.

    • orizatriznyák

      Szerintem a holdról elég annyit tudni, hogy…
      https://static.keptelenseg.hu/p/09c0a0e943c387fbb6fff6ccf8d7967a.jpg

      • The Winter Soldier ⭐

        A lányok meg nagyon tüzesek. Kiscsóka is a lényeget kapta ki.

        • Bernard Black

          na tessék, az én szerencsém, nekem csak vérzett az orrom, ha telihold volt, tüzes lányokról szó se volt

          • The Winter Soldier ⭐

            Azt meg hogy.

          • Bernard Black

            elég szar vérfarkas voltam, asszem.

        • orizatriznyák

          Annyival kiegészíteném, hogy most már van ott szerkesztőség, pince meg pár baszotnagy ionágyú is.

          • Bernard Black

            és pohókok. sok.

      • 

        Az egyest egy kicsit túlzónak tartom. Köcsög tanár.

        • orizatriznyák

          Azt én is. Azért pár nagy igazság kiderül belőle. Én megadtam volna a kettest már csak azért is, mert jót röhögtem rajta.

          • Kolyok12

            kettest megérdemli a küzdőszellemért. bár kihagyta, hogy sajtból van.

          • 

            nem is értem ezt az írást, szerintem pogány rúnák

      • Kolyok12

        egyedi név: ló
        gyűjtőnév: lovak gyertek (trú sztori)

      • “Unt az égen ontani
        Ontani unt az égen
        Nincs eszében a szíve
        A szíve nincs eszében”
        Uram, r2mitu 2001

    • taro

      ilyenkor az a leggyakoribb ok, hogy nincs mit felderíteni.

  • vau

    Szerintem Paudits Béla van lenn.

    • Bernard Black

      szerintem egy őspohók, és lekváros palacsintát készít, és nem kéne basztatni.

    • Szar viccek

      Vagy a Hajdu Peter tetülàda.

    • The Winter Soldier ⭐

      Vaudits Péla.

  • Szar viccek

    Ez kurvara nyomaszto.

    • The Winter Soldier ⭐

      Kurvára frusztráló.

      • Szar viccek

        Is.

%d bloggers like this: