A kikelet és a hazaszeretet ünnepe
“Május elseje a kikelet és a hazaszeretet ünnepe volt.”
Mindenkinek kikelet vonulni, de mindenki hazaszeretet volna menni.
Az északi féltekén május elseje ősi tavaszünnep.
A germán országokban Walpurga éjszakáját ünnepelték, ez az április 30-ról május elsejére virradó éjszaka volt. A 800-as években Franciaországban élt keresztény szent apátnő, Walpurga ünnepe, egybeesik május elsejével, ekkor vitték ereklyéit Eichstättbe. Walpurga a pestis, a veszettség, és a boszorkányok elleni küzdelem védőszentje. A német hagyomány szerint ezen az éjszakán, a Harz-hegységben, a Brockenen, gyűlést tartanak a boszorkányok. Az emberek Walpurgához imádkoztak védelemért, és hatalmas tüzeket gyújtottak, hogy elijesszék a boszorkányokat.
A kelta országokban Beltane ünnepe volt. Ez a nap a tavaszi napéjegyenlőség és a nyári napforduló közé esik. Írországban ezen a napon hajtották ki a legelőkre a jószágot, ez a nap jelentette a nyár kezdetét. Az emberek védő erejű máglyákat gyújtottak, melyeknek füstje, lángja, parazsa mind oltalmazó erővel bírt. Gyakran ugrottak tüzet, és a háztartásokban előzőleg mind kioltott tüzeket a Beltane máglyákról gyújtották meg ismét.
Sok országban szokás a májusfa állítása. A fát fiatal lányok ablaka elé szokták allitani a titkos hódolók, bár a csupa fehérrel díszített májusfa azt jelentette;a leany nem kedves valaki szemében. Szökőévben fordult a dolog; ilyenkor a leányok dolga volt a faállítás. (fene a piszkos fantáziatokat – a szerk.)
Nézzük, mit ír a májusfáról a bácsmegye.hu:
E napra virradójára az ifjak a hajadonok ablaka előtt, lehetőleg észrevétlenül zöld fát állítottak fel. A májusfák kivágása, szállítása hajnali feldíszítése a legénybanda közös, bizalmas feladata volt – igazi csapatmunka. Éjszaka vágták ki az erdőn a fát, és hajnalra állították fel a helyi szokásnak megfelelően vagy minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a maga szeretője háza elé. Sok helyütt csak a bíró és a pap háza, esetleg a templom előtt állítottak fel egyetlen magas májusfát, a lányos házak udvarán kisebb fa díszelgett. A fát többnyire őrizték, hogy a vetélytársak el ne vigyék, meg a rivális udvarló csapata ki ne döntse.
Általában minden lány kapott, s nagy szégyen volt, ha valaki kimaradt.
Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette, ha májusfát kapott. Ezután már elmehettek a bálba, a táncmulatságokra a leányzók.
A reggelre díszelgő májusfa kiállítása kinyilvánítása volt annak, hogy ki-kinek udvarol.
Megbeszélték, kinek állítottak szebb fát, főleg meg kinek a májusfáját csúfította el reggelre a haragosa. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája, nagysága. Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel.
A májusfaállítással azonban esetenként konfliktus is járt. Megesett ugyanis, hogy (minimum) két fiúnak ugyanaz a lány tetszett, és miután az egyik csapat felállította a májusfát, a másik elvitte onnan azt, helyére pedig a sajátját tette. Jó kis fizikai munka: egész éjjel fákat vágtak ki és hoztak-vittek. Persze senki sem várta el, hogy ezt színjózanon tegyék.) Az előbb vázolt probléma megoldását sokszor a verekedésben látták.
Forrás: http://bacsmegye.hu/eletmod/2017/05/majusfa-allitas-szerelmek-konfliktusok-trefak-nepszokasok
Kellemes Walpurga ünnepét, Beltane-t, faállítást, vagy amit csak akartok, sörrel, virslivel, satöbbivel! Ja, hogy ez ki ne maradjon; május elseje a volt szocialista országokban, így nálunk is, a munka ünnepe, a keresztény országok pedig ezen a napon ünneplik Szent Józsefet, Jézus nevelőapját, a kétkezi munkás ácsot. Május elseje tehát mindenképpen sokszínű és sokrétű ünnep.
