A modern orvostudomány
A cordobai szabad kalifátuson került vissza Európába.
A tudomány nyelve – a mai angolhoz hasonlóan – az arab volt a 8-12. században.
A központjai pedig két kalifátus, a bagdadi és a cordobai. Bagdad hatalma Indiától Észak-Afrikáig terjedt, Cordobáé pedig a mostani spanyol határokon túl, enyhén benyúlva Franciaországba.
Cordoba egymaga egy 100000 kötetes könytárral rendelkezett, az akkori keresztény Európában összesen nem volt annyi.
Nem elsősorban vallási alapon működtek, a görög, indiai és kínai tudományos könyveket zsidó és keresztény fordítók ugyanúgy fordították arabra, mint a mórok. A vallásbéke sok helyütt egész elterjedt volt, amíg érdek nem fűződött hozzá, mindenki fizette az adót, senki nem basztatta a másikat, főleg mert Ábrahámig közösek a gyökerek.
Egészen vicces, hogy a mostani ismert állatmesék, beleértve La Fontaine meséit is a cordobai múltra nyúlnak vissza, ők meg Indiából importálták.
Az elfeledett görög orvostudomány arab nyelven két irányból érkezett Európába, Szicília felől Olaszországon át, de sokkal inkább a francia alapítású egyetemeken a Cordobában kiműveltektől.
Egész komoly, a mai orvosi szikékhez, érszorítókhoz és ollókhoz hasonló eszközeik voltak, az első dokumentált szemműtétek is hozzájuk kötődnek.
Az arab számokról is gondolom mindenki hallott, a nulla számfogalom például a rómaiaknál nem is létezett. Persze az arabok azt is az indiaiaktól vették át, de hát most már marad arab a köztudatban.
De vissza az orvostudományhoz, mert mostanság elég sokan kehesek. Az arab orvoslás szerint négy dolog: a sárga epe, a fekete epe, a vér és a nyirok megfelelő egyensúlya az egészség titka.
Vigyázzatok a nyirkaitokra!
(A címlapfotó a cordobai nagymecset oszlopcsarnoka)
8 comments