Chopin szíve
Egy kutatócsoport nemrégiben jött rá, hogy miben halhatott meg Frédéric Chopin – ehhez nem kellett más, csak annyi, hogy megvizsgálják a zeneszerző szívét. Az, hogy Chopin 1849-ben meghalt, nem lehetett akadály, ugyanis a szíve még megvan – egy üvegnyi konyakban tartósítva (ha valaki egyszer az én szívemet szeretné tartósítani, valami jó ír single maltot ajánlanék hozzá, esetleg calvadost). A lengyelek legnagyobb nemzeti kultúrhőse ugyanis Párizsban halt meg, mindössze harminckilenc évesen, de kívánsága szerint levelezését és a szívét hazaszállították Varsóba, ahol a szervet a Szent Kereszt templom egyik oszlopában őrzik. A szívet a zeneszerző nővére, Ludwika Jędrzejewicz csempészte ki Párizsból, ahol Chopint temették – a temetés egyébként el is húzódott, tekintve, hogy a Magdolna templom hozzájárulását megszerezzék ahhoz, hogy a női kórus is szerepelhessen Mozart Requiemjében, ugyanis azt kívánta, hogy erre temessék.
Nővére a köpenye alatt rejtegette a csomagot, ugyanis némi joggal tartott attól, hogy a vámtisztviselők gyanakvással fogadnák azt, aki konyakos szívvel óhajt belépni Lengyelországba. Miután sikerült nyugalomba helyezni a szívet, kiderült, hogy ez korántsem végső nyugalom: a nácik, miután az emlékhely fontos szerepet töltött be a lengyelek életében, azonnal le is nyúlták, és csak a háború után adták vissza. Mondhatnánk, hogy azóta legalább nem háborgatták, de az aggódó lengyelek 2014-ben (titokban, az éj leple alatt) ismét előszedték a bizarre ereklyét, hogy meggyőződjenek az épségéről. Minden rendben volt, egészen mostanáig: most egy kutatócsoport ismét előtúrta a szívet, de nem nyitották ki az üveget, csak alaposan megszemlélték a tartalmát. A kutatást vezető professzor szerint ennyi elég is volt: megállapították, hogy Chopin a tuberkolózis szövődményeként fellépő szívburok-gyulladásba halt bele.
