A cukorbetegségnek akár öt típusa is lehet

Állítja egy frissen napvilágot látott kutatás.  Diabetes and Endocrinology.

Általánosan ismert az egyes és kettes típusú cukorbetegség, ezeket úgy nagyjából testközelből tapasztalja a népesség is. Hogy mennyire komoly az ügy, a WHO felmérései szerint 1980-tól napjainkig 108 millióról 422 millióra nőtt a cukorbetegek száma a világban.

A cukorbetegség jelenség arról szól, hogy az adott egyén szervezete nem megfelelő mennyiségű inzulint termel vagy ha termel is, nem megfelelően használja fel.

A vércukor szintje ennek megfelelően túllépheti az egészséges mértéket, a sejtekben inzulin rezisztencia alakulhat ki.

A következmények vakság, veseelégtelenség, de szükségessé válhat akár az alsó végtagok amputálása.

Az egyes és kettes típusú cukorbetegséget eddig életkorhoz és a béta sejtekhez kötötték, az egyes típus élethosszig tartó, gyermekkortól megjelenő betegség volt, a kettes, ami a 75-85%-át tette ki a megbetegedéseknek, inkább idősebb korban alakult ki és genetikusan öröklődőnek számított.

A Lund Egyetem kutatói egy 15 ezres mintavétel után tovább kategorizálták a típusokat, a testtömeg index (BMI) összefüggésében.

A SAD (Severe Autoimmun Diabetes) jelentős átfedést mutat a korábban egyesnek nevezett típusúval, viszonylag alacsony testtömeg index mellett is előfordul, az okai veleszületett anyagcsere-zavarokra vezethetők vissza.

A SIDD (Severe Insulin-Deficient Diabetes) tünetei hasonlóak az egyeshez, de az antitestek megjelenése nélkül.

A SIRD (Severe Insulin-Resistant Diabetes) magas testtömeg index melletti inzulin rezisztencia.

A MOD (Mild Obesity-Related Diabetes) is az elhízottsághoz köthető, de nem az inzulin rezisztenciához.

A MARD (Mild Age-Related Diabetes) pedig a negyedik új típushoz (MOD) hasonló de leginkább az idősebb korúaknál fordul elő.

Korábban az utóbbi négy típust takarta az általános kettes elnevezés, ez mostantól valamelyest árnyaltabb lehet. Így lehetőség nyílik a megfelelőbb kezelések kialakítására.

Ennek ellenére a különböző biomarkerek, genetikai háttér változatlanul sokat számítanak, az egyes típus továbbra is élethosszig tartó kezelést igényel.