Nagyon régi vikingszart találtak Dániában
A régészek egy Stevns nevű viking település helyén végeztek ásatásokat, amikor valami meglepőre bukkantak: egy csomó szarra.
Mármint emberi szarra, ami azért különös, mert eddig azt hitték, hogy a jó vikingek nem használtak budit – de úgy tűnik, mégis adtak a higiéniára. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a budik használata csak valamikor később jött divatba, de az, hogy még csak nem is egy városban, hanem egy falu közelében bukkantak az ősi mellékhelyiség maradványaira, arra utal, hogy a történelemben másként alakulhattak a szarási szokások, mint eddig hitték.
Az eddigiekben azt feltételezték ugyanis, hogy az emberi ürüléket – az állatihoz hasonlóan – trágyázásra használták, ezért sem találtak mellékhelyiségeket vidéken. A gödör fölé egy kisebb épületet emeltek, vagyis valamikor ezer évvel ezelőtt a dán vidéken egy teljesen klasszikus budi várta a látogatóit. A maradványokban virágport találtak, ami megerősíti, hogy bárki is tojt oda, az mézet vagy mézsört fogyasztott. Az izlandi sagák már különálló vécéket emlegetnek – de tudjuk, hogy a szokásos kis házikó az udvaron csak a tizenkilencedik században terjedt el.
Ilyen gyapjúnyalókákkal töröltek segget a vikingek, hogy az a fölső szerszám mire való, el se merem képzelni
A Viking kor késői időszakában nem volt ritka, hogy a városokban vécéket használtak, de vidéken ez az első ilyen lelet – bár egy dán régész szerint könnyen lehet, hogy egyszerűen csak elsiklottak a budik felett, mert a talaj és az építkezés különbségei miatt itt csupán egy sötétebb talajréteg jelzi, hogy valaha szart tároltak ott, míg a városokban a rengeteg kula úgy megőrződött, hogy még mindig szaglik.
9 comments