A Winchester-ház

Régi, kedves témámat cibáltam elő. Eredetileg a barbadosi mozgó koporsókat akartam volna, de miután Bernard tegnap megjegyezte, hogy a Winchester-házról akar írni,  kedvesen meggyőztem, hogy szerintem ez inkább az én asztalom. Hamar belátta, hogy nekem van igazam.

(Valahogy így zajlott a megbeszélés:) 

San José, California

Itt található Sarah Winchester háza, amely három dolog miatt érdekes; a mérete, építészeti furcsaságai, és terv nélküli, ötletszerű építése miatt. Anna királynő-korabeli stílusban épült, bármit is jelentsen ez. 1884-ben kezdték építeni, és állítólag szünet nélkül folyt az építkezés, egészen Sarah Winchester (a híres fegyvergyáros özvegye) 1922-ben bekövetkezett haláláig, amikor is azon pillanatban leállt az építkezés.

 

A ház egy pöppet fura, mert kábé olyan, mintha M. C. Escher rémálmodott volna egy kedélyes kis viktoriánus (annus?) angol házacskát, elképesztő méretben. Szobákból szobákra néző ablakok, sehová nem vezető ajtók, blőd lépcsőfordulók, nem működő vécék. (Ez utóbbit házilag is előállíthatjuk, ha egy csipetnyi winchester-misztikumra vágyunk.)

 

Miért volt minderre szükség?

A rossznyelvek szerint, férje és kisgyermeke halálát követően, Mrs. Winchester kapcsolatba lépett egy médiummal, aki meg az ő férjével lépett kapcsolatba. A jóember azt súgta özvegyének a síron túlról, hogy nagyon el kéne mennie onnan, ahol van, és folyamatos építkezésbe fogni, mivel a winchester áldozatai (fegyver, nem kékhalál), üldözni fogják őt, és erre találjon valami megoldást, de sürgősen. Az özvegy a tettek, és San José mezejére lépett. 1884-ben telket vett, és építkezni kezdett, amit aztán nem is fejezett be egyhamar, és ilyenekkel zsúfolta tele a lakást:

 

 

 

 

 

 

Ezek a furcsaságok mind arra szolgálnak, hogy a lemészároltak bosszúálló, dühös szellemei eltévedjenek, miközben Sarah asszony után kajtatnak a házban. Hogy biztosra menjen, az özvegy minden éjjel más és más szobában aludt.

 

(A véce ajtaja nem azért áttetsző, mert hátha akad olyan szellem, aki közönség előtt szeret szarni, hanem hogy az odalátogató turista nehogy véletlenül rendeltetésszerű használatba vegye a budit)

A ház ma turistalátványosság. 2017-ben, húsz év után indult az első, nappali fényben történő körút,  amelynek mottója “Láss többet”, mivel olyan szobákat is megmutatnak a nagyközönségnek, amelyeket azelőtt soha.

 

Ajánlott olvasmányként tanácsolom mindenkinek Lafforest, Roger: Gyilkos házak, mágikus helyek c. nagyszerű művét. A fülszöveg szerint:

“Lakások, ahol a lakók álmatlanságban szenvednek. Házak amelyek megrontják az idegrendszert. Épületek, amelyek káros sugárzásukkal halálosan megbetegítik a lakót, amelyekben megmagyarázhatatlanul elszaporodik a rákos betegek száma. Helyszínek, ahol örök szerencsétlenségre van ítélve az ott élő. Az okkult tudományok nagyhírű mestere e különös érthetetlen jelenségek nyomába eredt. Lafforest megdöbbentő példákkal magyarázza el az épületek titkait. Megpróbál az egyiptomi piramisoktól a templomos lovagok rejtélyes szentélyein át a leghétköznapibb lakásokig minden tanulságos esetet felsorolni. S mindezeken túl a könyv tartalmazza azokat a módszereket, melyekkel megóvhatjuk magunkat az épületek káros hatásától. Lafforest könyve megdöbbentő olvasmány, ugyanakkor igazi segítő munka, melyből mindenki megtanulhatja, hogyan lehet elkerülni legkönnyebben a mágikus helyek negatív energiáit.”

Elég fellengzősen fogalmaz, de a lényege valójában az, hogy egy-egy ház hogyan hat az ott élőkre. Nem mindegy, milyen anyagból építik, hova építik (és itt most nem a szinte közhelyszerű indián temetőkre gondolok, hanem olyan banalitásokra például, mint egy, a ház alatt átmenő csőrendszer, amelyben huzat van, vagy talajvízzé lényegül a hulla, mint vaunál, http://holdkomp.hu/a-hulla-a-pincemben/

A házakról általában:

Mindjárt rátérek arra is, hogyan van a lakók és a ház között kölcsönhatás, de előtte kedvenc filmemből, Stephen King Rose Redjéből egy idézet. Ez a film a Winchester-ház történetét veszi alapul, érdemes megnézni.

“A house is a place of shelter. It’s the body we put on over our bodies. As our bodies grow old, so do our houses. As our bodies may sicken, so do our houses sicken. And what of madness? If mad people live within, doesn’t this madness creep into the rooms and walls and corridors, the very boards? Don’t we sometimes sense that madness reaching out to us? Isn’t that a large part of what we mean when we say, a place is unquiet, festered up with spirits? We say haunted… but we mean, the house has gone insane.

Houses… are alive. This is something we know. News from our nerve endings. If we’re quiet, if we listen, we can hear houses breath. Sometimes, in the depth of the night, you can even hear them groan. It’s as if they were having bad dreams. A good house cradles and comforts, a bad one fills us with instinctive unease. Bad houses hate our warmth and our human-ness. That blind hate of our humanity is what we mean when we use the word ‘haunted’. ”

Magyarán.

“A ház menedék. Test, melyet saját testünk fölé húzunk. Ahogy a testünk öregszik, úgy házaink is. Ahogy testünk megbetegedhet, úgy házaink is. És az őrület? Ha őrültek élnek a falak közt, nem lopódzik-e ez az őrültség a szobákba, a folyosókra, egészen a deszkákig? Nem érezzük-e néha, hogy ez az őrültség kinyúl felénk? Nem ezt jelenti igazából, amikor azt mondjuk: ez a hely zaklatott, tömve van szellemekkel? Azt mondjuk, kísértetjárta… de valójában úgy gondoljuk: a ház megőrült.

A házak… élőlények. Tudunk erről. Idegvégződéseink közlik velünk. Ha csendben vagyunk, ha fülelünk, halljuk a házak lélegzetvételét. Néha, az éjszaka mélyében, még a nyögéseiket is hallani. Mintha rosszat álmodnának. Egy jó ház körülvesz és védelmez, egy rossz ház ösztönös nyugtalansággal tölt el bennünket. A rossz házak gyűlölik a melegségünket és az emberségünket. Az emberségnek ez a vak gyűlölete az, amiről beszélünk, amikor azt mondjuk “kísértetjárta”

Roger de Lafforest is ezt említi a könyvében. Tulajdonképpen ezt az idézetet tárgyalja ki bővítve (a könyve még a film előtt keletkezett, tehát nem innen merített, ezt csak megjegyzem)

Védelem a testnek:

Tény, hogy amíg a természetben minden állatnak van valami védelme (szőr, toll, páncél, pikkely), addig az ember gyakorlatilag egy csupasz csiga. Mi még a hőmérséklethez sem tudunk alkalmazkodni. Védtelenek vagyunk, olyannyira, hogy ha nincs egy bázisunk, egy hely, ahová visszatérhetünk, teljesen elveszettek vagyunk.

Szükségünk volt tehát valamire, ami védett bennünket, ami biztos kiindulópont volt az életünkben, ahol összegyűlhettünk, ahol a többiekkel találkoztunk – és ami megvédett bennünket az éjszaka félelmeitől, a sötéttől, ahol végképp elveszett jószágok voltunk. Ez lett volna (a történészek és a régészek szerint, ne keverjük most ide a paleo-asztronautikát, az majd külön fejezet lesz), a BARLANG. Ez volt az a hely, ahol mindig égett a tűz, ahol étkeztünk, és ahová – nemegyszer -, temetkeztünk. Az első otthon. A védelem az elemek, az állatok, és az éjszaka ellen.

Gondoljatok csak bele. Keveregtek egy erdőben. Esik az eső, nyirkos, hűvös van. Fel vagytok öltözve melegen ugyan, vagytok hárman is, nem vagytok egyedül sem. A hátizsákban van élelem, van meleg tea… de ami igazából helyrebillent mindenkit, az a sátor. Két perc alatt (kedves haverom időintervallumában “hajnali fél háromkor, tökrészegen is”) fel lehet már állítani a legújabbakat. Beültök, középre egy lámpa… és bár csak egy vékony, impregnált lapocska választ el benneteket a külvilágtól, máris jobb minden.

Az ember valahogy kondicionálva van az otthonteremtésre. Odahaza is mindenki igyekszik megteremteni azokat a feltételeket, amelyek közt optimálisan érzi magát. Irigykedünk mások házaira, csinosítgatjuk a sajátunkat. Valahogy mindig, minden téren bennünk van ez a “valami védő vegyen körül”, érzés. A házunkban van szobánk (általában) A szobánkban van kedvenc zugunk. A kedvenc zugunkban szeretünk kényelmes ruhában lenni. És ágyban betakarózunk. Nem feltétlen a fázás ellen, hiszen ruhában is alhatnánk. Azonban alvás közben még kiszolgáltatottabbak vagyunk mint egyébként.

 

Takaró a fejre?

Roger de Lafforest megemlíti ezt a fejre-valamit-húzás dolgot a könyvében. Leírja, hogy háborús sebesült katonákat láttak el egy sátorkórházban. Odabent nem volt elég hely, így a könnyebb sérülteket, akik felépülése biztosra vehető volt, a szabadban szállásolták el. A kint alvók közül néhánynak megvolt az a szokása, hogy alváskor a fejükre borítottak valamit – lett legyen az a takarócsücsök, vagy akár egy zsebkendő.

Reggelre különös dolog történt. A kint alvók közül, akiknek semmi nem takarta a fejét alváskor, néhányuknak súlyosabbra vált az állapota, sőt olyan is volt, aki váratlan mód elhalálozott. Lafforest felteszi a kérdést: a kozmikus sugárzás lehetett az oka? Ettől védenének meg a házaink éjjelente?

A házaknak emlékezetük is van. Hogy ez a házra, mint épületre vonatkozik-e, vagy pedig csak a falakra, a csoda tudja. Mindenesetre mondok pár dolgot, aztán gondolkodjunk együtt.

 

Catherine (Howard) futása

Ha azt mondom, Catherine Howard, nem tudom, hányan kapják fel a fejüket, de abban biztos vagyok, hogy jóval kevesebben, mintha azt mondom, hogy VIII. Henrik. Igen, a nősülési hajlamú királyról van szó. Itt most kitérnék arra, hogy nem értem, miért jelölik nagy feleséggyilkos névvel, amikor a hatból mindössze kettőt fejeztetett le, ez finoman is “csak” 33%, kettő túlélte, kettő pedig úgymond természetes halállal hunyt el. No mindegy. Lényeg, mocsok egy disznó volt. Boleyn Annát, aki pedig méltó párja volt, és akiért a pápával is szembeszállt, lefejeztette. Ez speciel szép cselekedet volt tőle, mivel Anna felségárulás címén ítéltetett halálra, ezért pedig máglyahalál is járt volna. Ráadásul Henrik a maga módján még egy utolsó bókkal kedveskedett meggyűlölt feleségének: külön az ő kedvéért hozatott egy ügyeskezű hóhért. Aki annak rendje és módja szerint tényleg rendes mód végezte a dolgát, és Anna nem szenvedett (sokat.)

Aki azonban itt most mégis fontosabb, az a második lenyakazott feleség, Catherine. Fiatal, csinos, életvidám fiatal lány volt, míg a király – nem volt az. Sem fiatal, se nem csinos, életvidámnak se volt mondható, lánynak pedig végképp nem. A kettő közül mégis Catherine halt meg előbb. Legendás, hogy hogyan kérte be a hóhér fatönkjét a cellájába, ahol aztán egy éjen át gyakorolta, hogyan tegye rá a fejét, hogy a hóhér bárdja ne akadjon majd el, és egy csapással megölhesse őt.

Letartóztatásakor lejátszódott egy elég ronda jelenet. Amikor a csinos, fiatal királyné megtudta, hogy a király parancsára letartóztatják, sikoltva rohant végig a kastélyon, hogy a kápolna ajtajához érve hisztérikusan dörömbölni kezdjen, és irgalomért esdekeljen.

El lehet képzelni Catherine rémületét és iszonyatát, amikor a nagy boldog semmittevés közepette, megjelenik pár díszes öltözetű főúr, és közlik vele, hogy a király parancsára, felségárulás vádjával letartóztatják. Catherine, bár ahhoz nem volt elég esze, hogy királynéként ne lépjen félre, annyi ésszel mégis rendelkezett, hogy tudta: ő itt most bizony Boleyn Anna II. Egy pillanat alatt leképződhetett benne minden: a Tower, a cella, a vérpad, a halál…

… és mire ez lejátszódott benne, már futott is, talán végig se gondolva mit tesz, futott, rohant a kápolna felé, ahol a férje éppen misét hallgatott. Az ajtó zárva volt. Catherine dörömbölni kezdett és sikoltozott. Csak beszélni akart a férjével, talán csak reménykedett benne, hogy mégsem igaz, talán bízott benne, hogy ki tudja magyarázni, ez nem lehet igaz, ez nem, ez nem!

A többit tudjuk…

Ami miatt nekünk ez érdekes lehet, az az, hogy a jelenet, amelyet fentebb részleteztem – ahogy Catherine sikoltozva rohan a kápolnához -, ma is megtekinthető. Bizonyos körülmények közt. Egyelőre senki nem tudja, miféle körülmények, de tény, hogy időről-időre, Catherine Howard szelleme végigrohan a Kísértetgalérián, amely épp a hölgy áldásos tevékenysége nyomán kapta ezt a nevet.

Mi a helyzet a betegségekkel?

Lafforest kitér erre is. A rákos betegségekre, többek közt. Azt írja, hogy ha valaki sokáig haldoklik egy szobában, a falak, a kövek átveszik az illető szenvedését, felveszik… és vissza is játsszák azokat! Lafforest egy példát említ erre, ahol egy bizonyos ház összes lakója… mind rákban halt meg.

A falak emlékeznek

Lafforest szerint a falaknak emlékezetük van. Felvevőkészülékként működnek, és időről-időre visszajátsszák a megtörtént dolgokat. Említ kínai példát, ahol, ha egy házban gyilkosság történt, a rendőrök és a felügyelők bambuszbotokkal ütlegelték a talajt és a falakat, hogy a ház “felejtsen”, elfelejtse az emberi borzalmakat, és ne befolyásolja a benne élők életét.

Ez lenne a magyarázat a kísértetekre? Mármint az egyik válfajukra. Hogy a falak emlékeznek? Meglehet, hiszen ezek az “emlék”-fantomok nem vesznek tudomást a környezetükről, más szellemekkel ellentétben, akikre itt és most nem térünk ki. Az majd egy másik téma lesz.

Említettem már, hogy kedvelem a poltergeisteket?

Filmajánló a témához: Stephen King – A rózsa vére

Gary Chang gyönyörű zenét írt a filmhez:

  • SpaceWolf

    Tán a moszkvai amcsi külügy épülete készült úgy, hogy már építéskor belepakolták Ivánék az épület minden elemébe a mikrofonokat? 🙂

    • The Winter Soldier ⭐

      A mexikóiak tovább is fejlesztették, néhány kanadai diplomata meggyaggyanva ment haza onnan.

  • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

    Aztakurva ez de jó lett.
    Már elnézést.
    Két észrevétel: Boleyn Anna története sem volt mentes a liezonoktól (felségárulás) és Catherine eltitkolta a szüzessége korábbi elvesztését, ami szintén felségárulás.
    A történelmi eseményeket a korukban érdemes vizsgálni, nem utólag morálisan.
    Most gondolj bele (úgysem tudsz), az ötödik feleséged egy céda, cemende, hogy magyarázod meg a népednek?
    Sehogy.
    Ezek az ügyek sokkal bonyolultabbak voltak, VIII. Henrik és Erzsébet lánya a brit birodalom olyan felvirágzását hozta, amire nem volt korábban példa a világtörténelemben.

    • The Winter Soldier ⭐

      Majd azt te megírod. Így látom a szömecskéimmel “A cemende királyné szüzessége”

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Nem fogom megírni.
        Kate egy remek teremtés volt, egy sötét titokkal.

        • The Winter Soldier ⭐

          Meg lehet érteni szegényt. Morál ide, vagy oda. Friss tejet nem önthetsz öreg, megrepedt csuporba. Boldog feleség, és jó anya lehetett volna egy mellé illő, fiatal férfi, pl. Culpeper oldalán.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Kate valami tizenévesen hált meztelenül férfival, ami abban a korban nem volt szokatlan és a királynak később úgy mesélte, hogy szűz maradt.
            Ezeket soha senki nem fogja sem megerősíteni sem cáfolni.
            Én Jane történeténél letettem a fonalat.
            Nem lesz több Tudoros posztom asszem. Aztán ahogy kiadja, Henrik hatodik felesége egy remek lány volt.

          • The Winter Soldier ⭐

            Catherine Parr? Ő éppen hogy megúszta a dolgot, ha jól tudom. De túlélte a királyt, és kedves mostohaanyja lett Erzsébetnek.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Catherine Howard (Kate) volt a csalfa. Catherine Parr lett az öreg király legkedvesebb kedvese Jane után. Nagyon művelt, nagyon kedves hölgy volt, az egész udvar tisztelte. Idősebb volt, mint Henrik korábbi feleségei, szeretői, nagyon kevés szót kapott a történelemben, pedig megérdemelné.

          • The Winter Soldier ⭐

            Howard csalfa volt, Parrt meg megpróbálták bemószerolni, de szerencséje volt. Legalábbis így olvastam, aztán a fene tudja. Rosszakarói mindenkinek vannak. De abban minden forrás egyetértett eddig, hogy Henrik mellette nyugalmat talált.

    • The Winter Soldier ⭐

      Boleyn Annánál írtam a felségárulást.

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        http://holdkomp.hu/szerdai-voros-haju-lanyos-poszt-csutortokon-2/
        Ez volt az Annás poszt.
        Elég szolid jószág vagyok te meg kicsit impulzív.
        Hagyd érvényesülni a korábbi szerzőinket is. 🙂

        • The Winter Soldier ⭐

          Jó van, nem értek én a történelemhez 🙂 sose tudtam, mikor volt az 1848-as szabadságharc….

  • taro

    egyszerűbb lett volna körbeszórni egy normális házat sóval

    • The Winter Soldier ⭐

      1. Akkor nem lenne poszt
      2. Az csak a boszorkányok ellen jó

    • Bernard Black

      ha sótéglából építkezel, az jó?

      • The Winter Soldier ⭐

        Ha jön egy nagyobb eső, akkor micsinál?

        • Bernard Black

          elsóz

      • taro

        jó, csak kicsit száraz lesz bent a levegő

  • SpaceWolf

    Olyan extra kihívásokkal is meg kellett küzdeni, hogy a Voyager rendszere a ma már teljesen elavult assembly kódban lett megírva

    Ahahahaha

    • The Winter Soldier ⭐

      Ez hol volt?!?!?

      • SpaceWolf

        index

        • The Winter Soldier ⭐

          Kösz!

          • SpaceWolf

            Imádom amikor bölcsészek írnak tech cikket.

          • Bernard Black

            “természetes filozófus”

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Huszonsok éve próbálom eladni, hogy a multi-tier desktop lokál szerver viszonyban egy átverés. Ezerszer elmondtam, hogy annyi további hibalehetőség, a natív kód a legjobb ever, a compiler igenis fordítson natívra.
      És bazmeg nem. Legyen egy köztes “alkalmazáskiszolgálószerviz”, az majd megoldja és legyen vékony kliens. Lófaszt.
      Sorra csődölt be az összes ilyen a .Net 2.0 óta, most tartunk a 4.5 környékén.
      És nem.
      Időnként bosszankodok, máskor meg nem, mert azt tanítják, hogy a multi-tier a legfaszább.
      Egy kivétel van: a szerver oldali javascript, az valami gecijó. Én nem is tudom hogy rakták össze, ma a vezető tech cucc,

  • The Winter Soldier ⭐

    Azt írja az időjárás, hogy mínusz öt fok van, közben meg az imént kopogott a kinti hőmérő az ablakomon, és könyörögve esdekelt, hogy eresszem be, mert megveszi az Isten hidege így mínusz tizenkettőben. Kapott sálat, sapkát, visszazavartam. Majd úgyis jön a cica, azzal összebújhat.

    • Bernard Black

      itt csak -3 van, ideje kitelepednem a teraszra bikiniben koktélozni.

      • The Winter Soldier ⭐

        Te hol vagy?

        • Bernard Black

          Pest környéke. A taft még mindig tart

      • Magister Ludi

        vidd magaddal Vaut is alsógatyában polcot festeni, mert egyrészt exhibicionlista, másrészt szeret furcsa megfázásokat összeszedni, harmadrészt meg imád dolgokat elbaszni, amin aztán bosszankodhat.

        • The Winter Soldier ⭐

          Ez de gonosz 🙂

          • Magister Ludi

            valójában pont az ellenkezője 😛

  • Bernard Black

    egyébként sosem fogom megbocsátani, hogy – még ha csak áttételesen is – a világ legszarabb szuperhőséhez, a kukafedős amerika kapitányhoz hasonlítottál.

    • The Winter Soldier ⭐

      Ekválban vagyunk, mert a kukafedőt meg én nem fogom neked megbocsájtani.

  • Szar viccek

    Kisgyerekként levettem a polcról és többször részleteen átlapoztam egy Szellemek c. könyvet, amiben fényképek is voltak. Nagy hiba volt.

  • α Centauri

    Rettegek. Kösz komp.

    • The Winter Soldier ⭐

      Szívesen!!! Örülök, hogy rettegsz 🙂

  • α Centauri

    Lesz új cikk?

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      “Cikk”

      • α Centauri

        Kozmopolita.

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Írjak? Dobj egy témát.

          • Bernard Black

            épp a kacsákról írok. a tegnapi tervezett témámat már lelőtte a 4

    • The Winter Soldier ⭐

      Tőlem?!

  • α Centauri

    Érdekes:

    Barbies, Minions, Christmas Trees and superheroes battle on the squash courts in Hong Kong’s colourful Wing Ding Tournament for Operation Santa Claus
    Squash players in Hong Kong compete in 11 non-stop matches in seven hour charity event

    http://www.scmp.com/news/hong-kong/community/article/2122616/barbies-minions-christmas-trees-and-superheroes-do-battle

  • egyedi

    ez érdekes volt. bár én ilyen földhözragadt vagyok, és nem hiszek a szellemjárásban 🙂

  • ApuElcseszettÉleteVagyok

    Szerintem vau tudna mesélni házakról, amik megrontják az idegrendszert…

    • The Winter Soldier ⭐

      Tudom, linkeltem is a szövegben valahol a hullaszagú pincéjét…

%d bloggers like this: