×

Az utolsó vacsora

Az utolsó vacsora

Mi mással lehetne vajon megünnepelni az utolsó otthon töltött estét a hajózás előtt?

MINT GERMKNÖDELLEL!

Blue nemrég SzlovéniábanSzlovákiában járt, ahol ugyan nem nemzeti eledel, de előszeretettel kölcsönöznek dolgokat más népek kultúrájából. Ezért bebasztam a mikróba három percre és voálá, ahogy a szlovák mondja. Kész a fincsi szilvás-mákos-vaníliás germknödel.

Fejedelmi befejezése egy fejedelmi estének.

Hadd hozzak nektek egy olyan számot, amiről írtam, de akkor Kevin Spacey előadásában, de egyrészt kurvára kedvem van hozzá, másrészt ebből a számból nem nagyon lehet elég. Plusz Kevin Spacey épp nem a legjobb téma, ezért persze tök adekvát lenne, hogy a Bobby Darin verziót teszem be.

De nem, mert a harmadik nevem V “kiszámíthatatlan” Au – Charles Trenet előadásában linkelem be a La Mert.

Charles Trenet elképesztően népszerű és ügyes sanzonénekes volt. A németek náculásának kezdetén, a harmincas években a Charles and Johnny duettben lépett fel Johnny Hess svájci zongoristával. Tizennyolc lemezük jelent meg a Pathénál. 1936-ban behívták katonának. Az első világháborúban gyerek volt, a második után azonban telilett a töke és Amerikába költözött, ahonnan vissza Franciahonba.

Leghíresebb dalát, a La mer-t 1943-ban a Perpignan és Montpellier között egy vonaton írta. A jóisten áldja meg érte.

Somewhere beyond the sea

You May Have Missed