Festina lente – a pontos idő nyomában
- What watch?
- Ten watch.
- Such much?
A Casablanca második leginkább ikonikus filmjelenetében hangzott el ez a dialógus. Valójában az volt a kérdés, hogy mennyi az idő?
Tudjuk valójában, mennyi is az idő? Járjunk ennek a végére.
Nagyjából 350 évvel ezelőtt kezdtek el viszonylag pontos órákat készíteni, hatalmas szerkezettek voltak templomtornyokban. Napi 5-15 perc pontosságra voltak képesek.
Az áttörést a pontosságban az ingaórák hozták el, ott már napi 5 másodperces pontosságot sikerült elérni.
De az igazi tutiság a hajókronométer megjelenésével indult, a GPS előtt a tengeri navigáció alapja ez volt. Nagyobb hajókon 2-3 is szolgált, biztos ami biztos. Azok akár mindössze heti 1 mp körüli járáseltérést is tudtak. A történetük érdekes, ha szeretnétek, írok róla külön posztot. Angol királyos, tudósos.
Az Apollo küldetésekben viszont már egy elektromechanikus kis csoda szolgáltatta az időalapot, az Accutron 214-es hangvillás. 382500 km nem vicc, odatalálni meg vissza? Mondjuk nem bízták a véletlenre, a csillagokkal háromszögelés volt az elsődleges.
Ja és persze, hogy ilyenem is van. 🙂
De térjünk vissza az eredeti kérdésre: tudjuk, mennyi a pontos idő? A válasz: nem. A legpontosabb időmérő szerkezeteink az atomórák. A Cézium egyik izotópjának rezgésszámát mérik, de ezt úgy képzeljétek el, hogy mondjuk 1000000 év alatt 1 mp pontossággal. Ugyanakkor nem pontosak. Relativisztikus hatások befolyásolják a pontosságukat. Mondjuk árapály. Vagy az egyik tengerszint felett magasabban van mint a másik.
60 db atomóra idő adatait gyűjtik, ebből lesz egy egységes nemzetközi idő. Elképesztő mennyiségű adat érkezik, 4-6 hétig tart a kiértékelésük, utána mondják meg, hogy az átlaghoz képest mennyit tévedett akár mind a 60.
Fun-fact: Máltán a templomtornyok óráit úgy állítják be, hogy ne mutassanak egyforma időt. Állítólag távol tartja az ördögöt.
És valóban: Máltán az elmúlt 350 évben nem láttak ördögöt.
