Richard Gere hörcsögöt dugott a seggébe

Ki ne ismerné a sztorit, amikor is Richard Gere lebukott, mert kórházba kellett szállítani, mert felrobbant egy hörcsög a seggében. Az emberi természet legsötétebb bugyraiba kalauzolom a nyájas olvasót eme szösszenettel.

Az emberek imádják a pletykákat. Az emberek különösen imádják a szexről szóló pletykákat. Különösen a gusztustalan, bizarr szexről szóló pletykákat. Minél zorallabbul elszállt szexuális játék, annál inkább rákapunk, mint gyöngytyúk a takonyra. Az emberek olyan gyorsan lépik meg a “suspension of disbelief”-et egyik-másik beteg sztori kapcsán, hogy bárki, aki képes racionális gondolkodásra elámul rajta.

És a hörcsög… az. Az nagyon sokszor előjön. Mindenki hallott már róla és van aki még a mai napig el is hiszi. Megfejelve ezt a hörcsög, vagy a célszemély nevén nevezésével a sztori még személyesebb látszatot tud kelteni. Azok számára, akik esetleg nem tudnák, hogy miről is szól a hörcsögözés: gyakran meleg férfiakkal összefüggésbe hozott tevékenység, akik a partner végbelébe helyeznek egy rágcsálót, annak (mármint a partner, nem a hörcsög) szexuális kielégülése céljából. A South Park egy komplett részt szentelt a dolognak. Aki valaha is látott már hörcsögöt, neadjisten fogott a kezébe hörcsögöt az tudja, hogy az egy nagyon sok ponton kaparós és harapós állat és bár bizonyára volt olyan baromállat, aki megpróbálta a valagába gyömöszölni, nyilván nem végződött jól és ettől még koránt sem nevezhető standard tevékenységnek a melegek körében.

Rettentően kíváncsi vagyok minden ennek ellentmondó bizonyítékra, amik kórházi jelentésekből, vagy más hiteles forrásból származnak.

Richard Gere esete a hörcsöggel természetesen még ennél is extrémebb. Richard Geret bevitték Los Angelesben a kórház baleseti sebészetére, mert egy idegen test szorult a végbelébe. Akkori szerelme, Cindy Crawford kísérte el (több változatban természetesen többféle név jelenik meg). A röntgen kimutatta, hogy egy hörcsögről van szó, amit aztán egy orvoscsoport operált ki a Pretty Woman macsójából. A hörcsög a hihetőség kedvéért meg volt borotválva és a körmei is le voltak vágva, más forrás szerint még egy kis, hörcsög számára készített műanyag kezeslábasban is benne volt. Bizonyos permutációk szerint a hörcsög Gere saját kis kedvence volt (Tibet névre hallgatott). Az orvoscsoport hallgatási fogadalmat fogadott (láthatólag nem túl sikeresen) és Gere megúszta maradandó sérülés nélkül.

Persze az esetre a leghalványabb bizonyíték sincs. Gere nyilván sosem adott ki nyilatkozott sem pro, sem kontra azzal kapcsolatban, hogy egy komplett orvoscsoport matatott hörcsögök után a valagában, sem szemtanú nem került elő az esettel kapcsolatban.

“Sosem próbáltam még valamilyen sztorit ennyire komolyan felderíteni” – mondta a National Inquirere riportere, Mike Walker, amikor megpróbálta kideríteni az igazságot az esettel kapcsolatban.

Az arcba robbanós permutáció a személyes kedvencem. A sztori ebben a formában nyilván nem tulajdonítható Richard Gerenek, általában kevésbé híres sztárok szoktak lenni a gyanusítottak. Ebben a változatban a hörcsögöt felküldték a célszemély ánuszába, hogy aztán meglepetten tapasztalják, hogy az nem jön ki. Ezért öngyújtóval bevilágítottak, mire a bélgázok berobbantak, maradandó sérülést okozva a játék passzív szereplőjének. Aztán egy másik változatban a hörcsög egy csövön keresztül hatolt be az illetőbe, és az öngyújtós bevilágítás (de komolyan, ezt tényleg bárki el tudja hinni?) miatt berobbanó bélgázok a hörcsögöt lövedékként a másik fél arcába robbantották, mire az szintén komoly sérüléseket szenvedett. Ez a változat annyira komikus, hogy elsőrangú bebaszós sztorinak jó csak – amikor már mindenki annyira szar készen van, hogy lépni alig bír, akkor simán elhiszik és röhögnek rajta.

Nem csak Gere volt a sztori főszereplője, tulajdonították amerikai focisztáron kívül TV bemondóknak is. A lényeg, hogy a kitalát történet valami gazdag, sikeres, egyébként reflektorfényben lévő emberrel történjen. Az emberi irigység tárgyát képező főszereplőről mindig kiderül valami undorító, valami, ami miatt nem érdemel irigységet, csak szánalmat.

A jelenség oka az, hogy a történet kitalálói és terjesztői egyaránt szeretnék a híres embert dehonesztálni, Ezek az emberek többnyire mások jó hírének rontásával kívánják megtámogatni saját önértékelési problémáikat – a cél tulajdonképpen a híres személy cikizésével ellopjanak valamennyit az illető népszerűségéből saját maguk számára.

A történet egyébként magán viseli a városi legendák összes sarokponti tulajdonságát. Kis részletek mutálódnak és változnak, de a narratíva azonos marad. Van benne egy morális magas ló, amiről a sztori továbbadói beszélnek “ne kúrj állatokkal, meg amúgyis milyenek már ezek a beteg emberek”, és természetesen a legfontosabb:

mesélték.