Negyven éves kor felett heti három napnál többet nem érdemes dolgozni

Ausztrál kutatók jutottak erre. A mintavétel igencsak reprezentatív.

Shinya Kajitani, Colin McKenzie és Kei Sakata a University of Melbourne Business and Economics tanszékén önkéntesek bevonásával vizsgálták a kognitív képességeket a heti munkaórák függvényében.

A 3000 férfi és 3500 női alany bevonásával 2016-ban az ausztrál kormányzat támogatásával a HILDA (Household, Income and Labour Dynamics in Australia) projekt keretében nulla heti munkaóra számtól az extrém 55+ ledolgozott óráig számtalan jelölt bizonyíthatta a produktivitását.

Our empirical evidence shows that there is non-linearity in the effects of working hours on cognitive functioning. When working hours are less than around 25 hours a week, working hours have a positive impact on cognitive functioning. However, when working hours are more than 25 hours per week, working hours have negative impacts on cognition. These results suggest that people in old age could maintain their cognitive ability by working in a part-time job that requires them to work around 20–30 hours per week.

Full matek az egész, aki – hozzám hasonlóan – szereti az elsőre értelmetlennek tűnő képletek értelmezését, átadhatja magát az élvezeteknek, ez rögtön nyitásnak egy remek függvény, tényleg kiszámolták, hol lehet a határ a munkavállalók képességeinek kimaxolásábaban.

𝐶OG_𝑖 = 𝛼₁𝑊H_𝑖 ² + 𝛼₂𝑊H_𝑖 + 𝑋_𝑖𝛽 + 𝑢_𝑖

Trükköztek persze, beleraktak egy remek kis faktort, a dummy variable arra szolgál, hogy kiszűrje a képzettségből adódó különbségeket.

𝐶OG_𝑖 denotes a cognitive test score, 𝑊H_𝑖 ² is the square of working hours, and 𝑊H_𝑖 is working hours. 𝑋_𝑖 denotes a vector of control variables which consists of a constant, the respondent’s age, age squared, dummy variables which indicate his/her years of education, and a dummy variable which indicates the type of his/her educational qualification. We also include a dummy variable which takes the value unity if the respondent has a spouse and zero otherwise

A munkanélküli és nyugdíjas résztvevők is a nulla munkaórával a hátuk mögött produktívabbnak bizonyultak, mint azok, aki 55 órában széthajtják magukat.

Ez már olyan szintű tudományosság, amiért érdemes a Kenguruk Földjére hallgatni, annak ellenére, hogy fejjel lefelé élnek és kész csoda, hogy nem esnek le a Föld bogyó túlfeléről.

Colin McKenzie, a Keio University professzora társszerzőként elárulta a The Times olvasóinak:

The degree of intellectual stimulation may depend on working hours. Work can be a double-edged sword, in that it can stimulate brain activity, but at the same time long working hours can cause fatigue and stress, which potentially damage cognitive functions.

A munka és a munkaórák száma egy kétélű fegyver. Az agyi aktivitást stimulálhatja is, de a stressz és annak következményei károsíthatják a kognitív funkciókat.

Konklúzió: ne dolgozzatok túl sokat, mert megárt!

Végül álljon itt egy érdekesség, ebben benne van minden, távmunkától és  gyerekszámtól kezdve az élve maradt szülőkön keresztül a szociális ellátásokon át a lakhatásig.

Itt találjátok a részlegesen publikus eredményeket, sajnos a táblázatok hiányoznak, a képletek viszont magukért beszélnek.