Sznob vasárnap – Mi az ördög az a Manolo Blahnik?

Jó-jó, tudom, egy cipőmárka. Na de, mi a túró, kerül rajta annyiba? Mert mondom, annak aki nem volna képben, hogy a legolcsóbb cipő is 200.000,- ropogós magyar forint felett (az igényesebb inkább 400ezer körül) kóstál.

És, hogy mindez miért jutott eszembe – hát, csak azért, mert belengették a „Sex and the City” (alias: Szex és New York) folytatását?

Na, nem mintha egyetlen részt is láttam volna a sorozatból, de a volt csajom révén eléggé képbe kerültem az „exkluzív” divatcuccok terén. Úgyhogy, most ennek a levét isszátok – már, ha tovább olvassátok a cikket.

Csak, hogy miről is beszélünk, ez itt egy Manolo Blahnik surranó:

Szép. Bár, első ránézésre egy sima, mezei női cipő. Ugyan látszik, hogy elegáns, de mégsem mondanád, hogy 2-3-4-száz ezerbe kerülne.

Egy kis back-story: A névadó, bizonyos Manuel “Manolo” Blahnik Rodríguez volt. Ennek a fószernek az anyja spanyol, az apja cseh volt, aki az 30-as években menekült ki Európából, hogy elkerülje a fasizmust. A mi Manolónk karrierje akkor indult be, amikor találkozott New York-ban a VOGIUE főszerkesztőjével. Ezt követte 1977-ben Blahnik első amerikai kollekciója, majd egy üzleti kooperáció a Bloomingdales hálózattal. Blahnik első saját amerikai butikját 1979-ben nyitotta. Először férficipőkben gondolkodott, de hamarosan rájött, hogy a női cipők sokkal több formát, variációt, és persze üzleti lehetőséget kínálnak, mint a pasik surranói. Így hát átnyergelt, és profivá vált – egy ritka, ám de éppen ezért sokak által vágyott márkává.

Na, mindegy is, ezt csak háttér infónk szántam. Egy a lényeg: Blahnik masszívan hisz a magassarkú cipők erejében, és szexisségében – és ebből ma sem enged. (Ebben mondjuk abszolúte egyetértek vele! ;D)

Voltak idők, amikor a cipők csak cipők voltak. Egy darab az öltözékben, aminek valós funkciója volt. Aztán egyszer csak jött egy dizájner, aki életet és lelket adott a cipőknek. Sőt, egyenesen a kívánás tárgyává tette őket a női szemekben, mágikus, szinte elérhetetlen objektummá téve őket. Valahogy úgy, mint a pasiknál egy Ferrarit.

És itt jönnek a képbe a Sex és New York lányai, azok közül is főleg a Sarah Jessica-Parker által megformált karakter, aki cipőmániás. Sőt, a kifejezetten drága és elegáns (értsd: exkluzív) cipők mániákusa.

De, soha rosszabb reklám arcot a cégnek, mint S.J-Parker. A TV-sorozat még azokban is felkeltette az ingert eme cipellők iránt, akik eddig nem is hallottak róla.
Szép? Én úgy mondanám (mint ex-manager), hogy ügyes, sőt!

A lényeg, hogy a film miatt (is) sokan eszméltek rá a Manolo Blahnik cipőkre. És bár, sokak számára továbbra is elérhetetlen árkategória, azért a nimbusza töretlen. (De, hiszen nem ezt teszi a Rolls-Royce is? Kis szériás, de minőségi termék – ennyi a brutális árbevétel titka.)

És pörög is a biznisz rendesen. Manolo azóta Nagy-Britanniában él, és lassan veszti el különleges spanyolos akcentusát, azt a selymes variációt, amiért oly sokan oda vannak – főleg a hölgyek közül. De, persze nem ezt váltja pénzre, hanem a női cipőit. Azt viszont vaskosan.

Egy biztos, a cipők szépek, elegánsak, és minőségiek.
Mindez persze nem magyarázza meg a bevezetőben feltett kérdésemet, hogy mi a túró kerül rajta ennyibe?

Jut eszembe a klasszikus kabaré jelenet: