A beszéd átviteli sebessége: 39 bit per másodperc

Bár látszólag jelentős különbségek vannak az egyes nyelvek között, például amíg az olaszok és latinos népek előszeretettel hadarnak, addig mások lassabban, komótosabban beszélnek.

Egy friss publikáció szerint azonban ennek önmagában nincs akkora jelentősége, mert a mondanivaló információtartalmának tömörsége is számít.

Egy hosszabb kutatás eredményét publikálták és maguk a kutatók is meglepődtek a végeredményen.

Abból kiindulva, hogy az olaszok például kilenc szótagot is képesek kimondani egyetlen másodperc alatt, a németek pedig beérik hattal, az következne, hogy gyorsabb az információáramlás a hadaróknál.

Nem teljesen ez derült ki. A németek hiába beszélnek lassabban, az átadott információ sűrűsége nyelvenként eltérő lehet. A sűrűség alatt itt azt kell érteni, hogy a szótagok információmennyisége mennyiben függhet a nyelvtől?

Elég alapos munkát végeztek, 17 különböző nyelvet vetettek össze, a japánt, a vietnámit, az olasz és az angolt is beleértve, és azt találták, hogy amíg a japánok mindössze 643 különböző szótaggal beérték a kommunikációban, szótagonként öt bites számított információtartalommal, add az angol nyelv 6949 különböző szótaggal és hét bites szótagonkénti információtartalommal egészen más képet mutatott elsőre. A vietnámi annyira komplexnek bizonyult, hogy az egyes szótagok hangzásától függően eltérő jelentéssel akár nyolc bitet is kódolt egy szótagba.

Miután mindent összeadtak, kivontak, osztottak, szoroztak, a matek rámutatott egy érdekességre: ha a másodpercenkénti szótagszámot összeszorozták az információsűrűséggel, szinte nyelvtől függetlenül az átlagosan 39,15 bit per másodperces információátviteli sebességhez közeledett minden szóbeli kommunikáció és ez több kérdést vetett fel mint megválaszolt.

Az egy dolog, hogy a számított átviteli sebesség kétszerese a Morze-kódnak, azonban a korai elektronikus számítógépek már 1959-ben átlépték a 100 bit per másodperc sebességet.

our brains are the bottleneck

Amikor feltették a kérdést, hogy mégis mi lehet ennek az oka, nem sok más válasz maradt mint a biológiai egyedfejlődés során kialakult szükségszerűségből adódó kettős korlát. Az egyik korlát az agy feldolgozó képessége. A hallottakat értelmezni is kell, mert a megértés nélkül nincs túl sok teteje egy beszélő partner vagy felvett szöveg meghallgatásának. A másik oldalról ugyanez a helyzet, a gondolatok kifejezésénél az agyból induló, verbális kommunikációval végződő folyamat sebessége is erősen limitált.

It really seems that the bottleneck is in putting the ideas together.

Tehát a szűk keresztmetszetek akárhogy is nézzük az agyi feldolgozási és kifejező képességünk. A kódolás és dekódolás összetett folyamatai az átviteli csatornákhoz vannak igazítva.

A további tesztek eredménye az lett, hogy a fenti határok átmenetileg túlléphetők, az amerikai angol nyelven 120%-ig lehet eljutni a felgyorsított beszélt szöveg megértésével, ezzel akár ezen a nyelven is elérhető az olaszos 9 szótag per másodperc valamivel magasabb információsűrűség mellett.