Kurva szar autók – Karlmann King, a legdrágább SUV

A városi terepjárók, azaz az SUV-k piaca évek óta egyre csak élénkül, ma már kombi vagy kis egyterű helyett is mindenki inkább azt akar.

Miért? – merülhet fel egyből a kérdés. Hiszen a legtöbben soha nem hagyják el az épített környezetet, az aszfaltról lehajtva a városi ember szinte azonnal elszédül. Randák, dögnehezek, szögletesek és még vagy a negyedével többet is fogyasztanak a középkategóriás versenytársaknál.

A titok nyitja mégsem a divat, hanem feltehetően a praktikum. A vásárlók rájöhettek mostanra, hogy nem kell két autót tartani, ha anya reggel elviheti a porontyokat oviba, apa meg mehet a haverokkal hétvégén pecázni és mindenki kényelmesen elfér.

Persze ez a járműkategória sem mentes a negatív asszociációktól, hiszen a tahó ikszötös BMW-sek, bunkó G-Mercisek megalapozták a renomét, de talán mostanra a sok kisebb-nagyobb – és nem ritkán megfizethető – modell között bárki megtalálhatja az ízlésvilágához, pénztárcájához legközelebb állót.

Ha már pénztárca: a Motor1 megkereste a legdrágábbat és hát valljuk be, egy csiszolatlan gyémántra akadt. A Dark Knight trilógia Batmobilja ihlette formavilágról, a Luciano D’Ambrosio vezető tervező által csak “diamond design”-nak keresztelt stílusról az alkotó így mesélt:

Instead of trying to find the perfect combination of surfaces, we tried to create a break in the surfaces. It has to be big, dominant, but at the same time not to be so aggressive. It’s absolutely unique.

Ahelyett, hogy a végtelenségig tökéletesítették volna a felületek kombinálását, inkább szép nagy síkokkal határolták az egészet, ettől lett egyedi de nem túl agresszív.

Mondjuk ezzel vitatkozhatnánk, de helyette inkább tekintsük meg a képgalériát.

Kezdjük a külsejével, alaposan körbefotózták, hogy egyetlen részletről se maradjunk le.

A beltér választható színösszeállítású, itt már tényleg nincs vita, ki is néztem hármat a sok közül, egyik szebb mint a másik.

A további technikai részletekről annyit, hogy a Ford F-550 alapjaira épül, a motorja egy 420 lóerős, 6,8 literes V10-es, a tömege utasok nélkül 5,9 tonna. A végsebességéről nincs pontos adat, a rossz nyelvek szerint mindössze 140 km/h (hihető), az egyik gyári videón viszont állítólag 225 km/h-val repesztenek vele (ez már kevésbé hihető).

D’Ambrosio mindenesetre úgy írta le a vezetési élményt, hogy a King ugyan látszatra böszme mint egy elefánt, de valójában egy kezes bárány. Szóval báránybőrbe bújt elefánt vagy valami hasonló.

És a végére maradt az ára. Aki szerényen beérné az alapmodellel, annak nem is kell nagyon a pénztárcába nyúlnia, potom egymillió dollár és százezer apró ellenében hazavihető. Aki viszont az összes extrát szeretné megrendelni a választható kiegészítők listájáról, akár hárommilliónyi zöldhasút is otthagyhat a szaküzletben.

Persze még mielőtt azt gondolhatnánk, hogy ez a történet vége, kiderül, hogy vannak olyan autók, ahol le sem írják az árat. Nyilván annyira drágák és vagy olyan gazdag, hogy nem is érdekel. Mint ez a másik bájos eszjúví, a teljesen páncélozott, golyóálló üvegekkel szerelt Dartz Prombron Black Russian.

Na ilyen aztán biztosan nem lesz a szomszédnak, a Suzuki SX4-ből naphosszat csak irigykedhet.