Mindenki szereti a dzsesszt
Csak legfeljebb nem tud róla. Esetleg önmagának sem meri bevallani.
Mert hogyan is él a dzsessz a köztudatban?
Egy sötét lebuj füstös félhomályában a nagydarab bőgős a húsos ujjaival pönget, miközben egy dobos hol perget, hol söpröget, a virtuóz billentyűs pedig teljesen kívül helyezkedik időn és téren, valami teljesen mást játszva mint a többiek. Majd egy néger trombitás hangszere teljesen váratlanul rekedten belesikolt az éjszakába, hogy a holtakon kívül még az is felriadjék, aki az előző félórában kellően szedáltra bambulta magát.
Különös apropója van a mai posztnak, nevezetesen egy évforduló, egy olyan felvételé, ami megváltoztatta a jazz világát. Pontosabban tegnap volt az évfordulója.
Folks, here’s a story ’bout Minnie the Moocher
She was a red-hot hoochie-coocher
She was the roughest, toughest frail
But Minnie had a heart as big as a whale
Hi-dee hi-dee hi-dee hi (hi-dee hi-dee hi-dee hi)
Whoa-a-a-a-ah (whoa-a-a-a-ah)
Hee-dee-hee-dee-hee-dee-hee (hee-dee-hee-dee-hee-dee-hee)
He-e-e-e-e-e-e-y (he-e-e-e-e-e-e-y)
She messed around with a bloke named Smokey
She loved him though was cokey
He took her down to Chinatown
And he showed her how to kick the gong around
Hi-dee hi-dee hi-dee hi (hi-dee hi-dee hi-dee hi)
Whoa-a-a-a-ah (whoa-a-a-a-ah)
He-e-e-e-e-e-e-y (he-e-e-e-e-e-e-y)
Oh-oh-oh-oh (oh-oh-oh-oh)
She had a dream about the King of Sweden
He gave her things that she was needin’
He gave her a home built of gold and steel
A diamond car with a p-la-ti-num wheel
Hi-dee hi-dee hi-dee hi (hi-dee hi-dee hi-dee hi)
Ho-dee-ho-dee-ho-dee ho (ho-dee-ho-dee-ho-dee ho)
Skip-de-diddly-skip-de-diddly-diddly-oh (skip-de-diddly-skip-de-diddly-diddly-oh)
Bour’rrigy-bour’rrigy-bour’rrigy-oh (bour’rrigy-bour’rrigy-bour’rrigy-oh)
He gave her his townhouse and his racing horses
Each meal she ate was a dozen courses
She had a million dollars worth of nickels and dimes
She sat around and counted them all a million times
Hi-dee hi-dee hi-dee hi (hi-dee hi-dee hi-dee hi)
Whoa-a-a-a-ah (whoa-a-a-a-ah)
He-e-e-e-e-e-e-y (he-e-e-e-e-e-e-y)
Whoa-a-a-a-ah (whoa-a-a-a-ah)
Poor Min, poor Min, poor Min
Ismerős a szöveg? Cab Calloway azóta jazz sztenderddé nemesedett Minnie the Moocher* című száma, amit ártó dallamtapadás nélkül végtelenszer végig lehet hallgatni és utána még egyszer ráadásként. Mert jó.
1931-ben rögzítették és egyes statisztikák szerint ez volt az első olyan jazz lemez, amelyik túllépte az egymilliós eladási számot. Élőben a zenekar azzal szórakoztatta a közönséget, hogy az amúgy teljesen értelmetlen “Hi De Hi De Hi De Ho” és hasonló scat részeket a zenekarnak felelgetve visszaénekeltette egyre gyorsuló tempóban, amíg a végén a népek már képtelenek voltak velük együtt ismételni.
2019-ben a kongresszusi könyvtár úgy döntött, hogy felveszi az értéktárába.
culturally, historically, or aesthetically significant
Mert kulturálisan, történelmileg és esztétikailag is meghatározó.
Pedig ha a mélyére nézünk a legsötétebb bugyroknak, maga a híressé vált scat onnan jött, hogy Calloway egy rádiós megjelenésnél egyszerűen elfelejtette a szöveget, ami ráadásul tele volt masszív drogos utalásokkal, elsősorban az ópium pipálásáról (Smokey).
*Minnie egy létező figurája volt a korabeli Indianapolis külvárosainak, a “The Moocher” becenév onnan ragadt rá, hogy egy babakocsival toligálta a holmiját egyik kapualjból a másikba, ahol éjszakánként meghúzta magát. A valódi neve Minnie Gayton volt, 82 évesen holtan találták, a testét befedte a hó és a kihűlés vitte el.
És akkor zene.
Ugyehogy ti is szeretitek?


