A drapetománia

Az emberi agy különös tréfákra képes: van, aki az uborkáktól retteg, más nem bírja elviselni egy köldök látványát, és vannak a drapetománok, akik valami érthetetlen okból kifolyólag nem szeretnének rabszolgák lenni.

Legalábbis ez az állapot Dr. Samuel Cartwright luisianai orvos szerint betegségnek számít, máskülönben az ültetvényeken dolgozó rabszolgák nem próbálnának meg lelépni. Szerencse, hogy a jó doktor útmutatásai szerint az állapot gyógyítható, még abban az esetben is, ha a rabszolgák csupán kőhajításnyira vannak az abolicionalisták területeitől.

Úgy néz ki, a baj nem jár egyedül, ugyanis a lousianai doki talált még egy különös kórt, ezt dysaethesia aethopicának nevezte el.

A betegségnek sajátos tünetei vannak: a rabszolgák nem csak megszöknek, hanem előtte kedvetlennek tűnnek, rosszul végzik el a munkájukat, hanyaggá válnak, sőt, tönkre is teszik maguk körül a berendezést. Éjszaka virrasztanak, napközben pedig félálomban mászkálnak, de mindezt csupán azért teszik, mert nem működik megfelelően az agyuk, és ezért nem örülnek neki nagyon, hogy rabszolgák. Szerencsére az orvos a betegség gyógymódját sem titkolja: azt javasolja, hogy az ültetvényesek bánjanak velük úgy, mint a gyermekekkel, semmiképpen sem egyenrangúként, de ne is kegyetlenül, hanem szeretettel, emberségesen és kedvesen, akkor nem fognak elfutni.

Bámulatos, hol tart ma már a tudomány.

34 thoughts on “A drapetománia

    • August 15, 2017 at 21:27
      Permalink

      fogadjunk, ha úgy bánnék veled, mint egy gyermekkel, eszed ágában se lenne beszarni.

      • August 15, 2017 at 21:28
        Permalink

        ha úgy bánnál vele, mint egy 10 hónapossal, akkor de

        • August 15, 2017 at 21:29
          Permalink

          rettegve merednék rá, és több okból is őrizkednék attól, hogy felvegyem?

          • August 15, 2017 at 21:31
            Permalink

            pontosan…
            látom, van némi tapasztalatod a korosztállyal

      • August 15, 2017 at 21:29
        Permalink

        pürésítenéd neki a bébipapit és gagyognál neki, bugyborékolva a száddal?

        • August 15, 2017 at 21:30
          Permalink

          az úgynevezett szerkesztőségi üléseken pont ezt szoktuk csinálni. aztán egyikünk se menekül el, mert máshol ez hülyén nézne ki, így legalább valamennyire normálisnak tűnik, ha már hárman csináljuk

          • August 15, 2017 at 21:34
            Permalink

            szóval egymás öklét és lábujjait rágcsáljatok fogzás miatt. (az a baj, hogy elképzeltem)

  • August 15, 2017 at 21:18
    Permalink

    szóval kedvesen kukoricára kell térdeltetni őket a sarokban. végre tudom, hol rontottam el!

    • August 15, 2017 at 21:23
      Permalink

      de ne konzervre, attól csak piszkos lesz a padló, és csúszik is

    • August 15, 2017 at 21:27
      Permalink

      neked is elszöktek a rabszolgáid?!

      • August 15, 2017 at 21:28
        Permalink

        most mondd! és előtte tök kedvetlenek voltak.

        • August 15, 2017 at 21:30
          Permalink

          fogadjunk, hogy a munkájukat is hanyagul végezték, és még a szerszámokat is tönkretették 🙁

          • August 15, 2017 at 21:35
            Permalink

            tulajdonképpen kell a fenének egy ilyen kényes jószág.

          • August 15, 2017 at 21:37
            Permalink

            az a baj, hogy az axolotl tök szarul szedi a gyapot

          • August 15, 2017 at 21:38
            Permalink

            keresztezni kell őket, más megoldást nem látok. cukin vigyorgó rabszolgák kellenek.

          • August 15, 2017 at 21:40
            Permalink

            bolyhos füllel

          • August 15, 2017 at 21:48
            Permalink

            már csak abban kell reménykedni, hogy kibírják víz felett is és indulhat a gyapotszedés.

          • August 15, 2017 at 23:35
            Permalink

            blaxolotl

          • August 15, 2017 at 23:41
            Permalink

            ok, menj a sarokba!

          • August 16, 2017 at 00:03
            Permalink

            felmondjak egy verset, vagy ragaszkodsz a prószához?

          • August 16, 2017 at 00:07
            Permalink

            inkább prósza, bár már vacsiztam.

          • August 15, 2017 at 21:42
            Permalink

            még jól is jártál, hogy nem kell őket tovább etetni

  • August 15, 2017 at 21:36
    Permalink

    ilyenkor nyáron különösen rossz lehet az uborkától félni. gyanútlanul sétálgatsz a városban és ezernyi ablakból merednek rád a dunsztosból a kovászosok támadásra készen.

    • August 15, 2017 at 21:44
      Permalink

      engem ma rántott karfiol támadott meg 😦

      • August 15, 2017 at 21:46
        Permalink

        a karfiol egy borzasztóan megbízhatatlan állat. 🙁 pár órája megtámadt egy adag lecsó, de én győztem!

        • August 16, 2017 at 05:07
          Permalink

          én csak egy döntetlenre hoztam ki

  • August 15, 2017 at 21:54
    Permalink

    Najólvan, termelékeny napunk volt, rámegyek a stranger thingsre és elalszom. Jóéjt gyerekek!

  • August 15, 2017 at 22:32
    Permalink

    megint mire végzek és geciskedhetnék mindenkivel, elmegy mindenki aludni.

    • August 15, 2017 at 22:37
      Permalink

      gondoltam egy éjféli posztra is a jövőben, de ahhoz az kell, hogy ti se aludjatok. meg hogy írjak valamit éjfélre is

      • August 15, 2017 at 22:50
        Permalink

        közben az is kiderült, hogy még nem végeztem… :/

  • August 16, 2017 at 11:51
    Permalink

    Nagy a baj… nézem az ez is érdekelhet-et, aszongya: drapetománia.

    Mondok: ejha, miért szeretné valaki is a tapétákat. Ránéz még egyszer: ja… függönyöket…

    Rákatt: huhhh… rabszolgaszökdösés…

    Aki nem tud arabusul… :-))

Comments are closed.

%d bloggers like this: