A Földközi-tenger kalózai
A tengeri kereskedelmi útvonalakon szoros kapcsolat volt a kereskedők és a kalózok között az ókorban.
A kalózok szívesen fosztogatták a kereskedőket, hogy aztán a rabolt holmikat más kereskedőknek adják el. De gyakran maguk a kereskedők is kalóznak álltak ha kecsegtető zsákmány reményében érdemesnek láttak megtámadni egy-egy hajót.
Virágzott az iparág a Földközi-tenger keleti medencéjében, ahol a kilikiai kalózok adtak főleg a szakmaiságra, sokáig ők számítottak a legfélelmetesebbnek. A rómaiak Cilicia Trachea, azaz kb. Durva Kilikia névvel illették az égei-tengeri felségterületüket.
Időszámításunk előtt 75-ben elfoglaltak egy hajót, amin egy fiatal római nemes is utazott épp egy rodoszi tanulmányút alkalmából. Jó ötletnek tűnt érte váltságdíjat követelni, úgy döntöttek, hogy 20 arany tálentum pont megfelelő összeg volna. Az ifjú ezen úgy felhúzta magát, hogy mit képzelnek, ő legalább 50 tálentumot ér, hogy kikötözték az árbóchoz, azt hitték sültbolond.
Erre elkezdte sértegetni a kalózokat és megfenyegette őket, hogy mind keresztre lesznek feszítve. Itt már biztosak voltak benne, hogy bolond, de mivel ártalmatlannak tűnt, később hagyták, hogy mászkáljon köztük. Amikor aludni óhajtott, megkövetelte a csendet, a kalózok be is tartották. Bekapcsolódott a különböző versengéseikbe, játékaikba, parancsokat osztogatott, ezt is ráhagyták, hát egy bolonddal mégis mit lehet kezdeni? Továbbra is színes halálnemek kilátásba helyezésével fenyegetőzött, azt hitték, csak viccel.
Eltelt 38 nap, megérkezett a váltságdíj, szélnek is engedték. Búcsúzóul azért még emlékeztette őket arra, hogy srácok, nektek annyi.
A kalózok arra nem számítottak, hogy szavatartó emberként kisvártatva egy hajóhad élén tér vissza és foglyul ejti őket, ezért változatlanul ugyanott táboroztak, ahol hagyta őket. Átadta a kis-ázsiai kormányzónak, hogy példás büntetés legyen a sorsuk. A kormányzó kicsit hezitált (talán lehetett valami érdekeltsége a kalózkodásban), erre az ifjú maga rendelte el a keresztre feszítésüket.
Keresztre is lettek feszítve mind egy szálig, mert az illető nem volt más, mint a későbbi Julius Caesar és megvolt rá a hatalma.
Caesar később egy kellemes március 15-i napon békésen bandukolt a szenátus felé, látott ugyan intő jeleket az égen, a madarak nem teljesen a megszokott módon viselkedtek, de ezúttal figyelmen kívül hagyta. Márpedig ha Rómában madarakat látnak az égen viselkedni, abból könnyen lehet baj, Remus is hogy ráfaragott, amikor Romulusszal nem tudták eldönteni, hogy az alapítson-e várost, aki hamarabb látta meg a keselyűket vagy az, akinek több keselyű jelent meg? Kedélyes testvérgyilkosság lett a vége.
Cézárt is körbevették, aztán a rendőrségi jelentés szerint több tőrszúrással elkövetett sikeres emberölési kísérletet valósítottak meg csoportos elkövetés formájában.
De az elkövetők sem kerülhették el a végzetüket. Hamarosan megdöglendtek gyilkosság általi halállal.
A címlapfotón a vécézár vau kedvéért. Holnap péntek.
