A Nagy Spagetti Rejtély megoldódni látszik!

Don Lincoln a Fermi Intézet kutatója osztotta meg a CNN-en a legújabb, izgalmas eredményeket.

Richard P. Feynman volt a huszadik század második felének talán legismertebb és leginkább elismert fizikusa. A kvantum-elektrodinamika területén alkotott hatalmasat, az anyag és a fény természetét tanulmányozva.

Azonban 1988-ban bekövetkezett haláláig nem tudta megfejteni azt, hogy a két végén megfogott spagetti miért nem törhető pontosan két darabra. Ugyanis egy éjjel ezt a kérdést feszegetve az egyik barátjával arra jutottak, hogy legalább három darabra törik, de leginkább még többre, amik aztán a lakás különböző pontjaira szóródtak szét.

Fel is adták a további kutatást, senki nem szeret spagettidarabokat takarítani.

Múlt héten viszont egy kutatócsoport új eredményeket publikált a The Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain az MIT jóvoltából.

Basile Audoly és Sebastien Neukirch 2006-ban a spagettiteóriával már egyszer elnyerték az Ig Noble díjat (az a leghaszontalanabb tudományos eredményekért jár), ők ugyan nem jutottak messzire, de most Ronald Heisser a Cornell University-ről és Vishal Patil az MIT-ről izgalmas áttörést jelentettek be a spagetti eltöréséről.

Mégis lehetséges kettő darabba törni.

Az egész dilemma oka az volt, hogy a spagetti hajlításakor visszaható erők olyan feszültséget keltenek az anyagszerkezetben, ami alapvetően lehetetlenné tenné a két darabra szakadást. Hacsak…

Nem hatnak oda egy csavarással. Ezzel a mechanikai feszültség a torziós erők mentén máshogy jön létre és a Rejtélyes Tészahatás megoldható, a száraztészta szál két darabra törik szét.

Az ügy további folyománya, hogy nem csak hengeres, hosszú testek esetében működik, más formájú, például szögletes struktúrák is ehhez hasonlóan kezdenek viselkedni.

Minden látszat ellenére ez egy valóban komoly eredmény, ugyanis a hétköznapi élet során a statikában is alkalmazható. A számítások olyan szerkezetek működésének megértésében segíthetnek, amelyek jellegüknél fogva vékonyak és hosszúak, így például hidak vagy magas építmények különböző terhelésekre adott viselkedését is modellezhetik.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: