A vikingszar örök

Többször is volt már szó arról, hogy mit köszönhetünk a vikingeknek, Varg Vikernes mellett például több irdatlan nagy halom szart is.

Nem először csodálkozunk rá itt a Holdkompon, hogy milyen sokszínű a világ, és mennyi foglalkozás, sőt, hivatás közül válogathat az ember: léteznek például paleoszkatológusok, akiket szép magyar szóval szarrégészeknek is hívhatunk. Az ősi kulák Szent Grálját 1972-ben ásták ki Yorkban, miközben a Lloyds bank alapját ásták, ez csaknem tizennyolc centi hosszú, és egy kilencedik századi viking szarta, aki a lelet tanúsága szerint kenyeret és húst fogyasztott, és a beleiben legalább olyan pezsgő szociális élet zajlott, mint ma este a Morrisonsban, csak ott nem slusszkulcsot pörgető negyvenes pasik akartak felszedni tíz évvel fiatalabb nőket, hanem a bélférgek buliztak. Dr Andrew „Bone” Jones épp az ősi kakák kutatásának szentelte az életét, szerinte sokat tanulhatunk eleink életéről a szarukon keresztül, ebből a gigantikus kulából például ismét megtudtuk, hogy a középkorban, sőt, egészen a tizenkilencedik századik gyakorlatilag mindenki bélférges volt. Jones és társai egyébként nem szórakozásból túrnak a szarban: maga a régész egy tanyán nőtt fel, úgyhogy nem igazán hatja meg, ha kicsit össze kell koszolnia magát, de a vizsgálatok célja a betegségek történetének felrajzolása az antikvitástól a modern korig, erre pedig nincs is jobb mód, mint a szar vizsgálata. A szakterület különösen érdekes, mert egyrészt nem árt, ha az ember biológus, másrészt az sem, ha közben valamelyest régész is, vagy legalább ismer megfelelő régészeket, Jones például parazitológiát végzett, mielőtt fejest ugrott volna az excrementumok varázslatos világába.

A yorki Jorvik Viking Centrumban őrzött darab 17,78 centi hosszú, és a régi, dicső időkben valószínűleg még játszani is lehetett vele, legalábbis erre utal az, hogy 2003-ban egy látogató leejtette, ami miatt össze is tört, a restaurátoroknak három darabból kellett ismét összehegeszteniük az őskulát, ami egy egészen izgalmas kihívás lehetett a számukra. Azóta egy üveg tárlóban őrzik, és 11 font belépő ellenében bárki megtekintheti – a hülyének is megéri, lássuk be.

(Guardian)

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!