Android One
Most érkeztem el oda, hogy lecseréljem a Samsung céges telefont, mert gyakran felnyomja a vérnyomásomat. Egyrészt az ujjlenyomat érzékelő néha működik, néha meg az istennek se. Persze lehet mondani, hogy kapcsoljam ki, de céges policy van erre vonatkozóan, mert érzékeny adatokhoz lehet hozzáférni a telefon segítségével. Erről bővebben nem tudok írni, mindegy, ez van. Aztán ami még jobban zavar, hogy rendre nyaggat azzal, hogy egy csomó alkalmazáshoz érkezett frissítés, leszek szíves… Megnézem az alkalmazáslistát, és tele van a Samsung saját fosaival szoftvereivel. Samsung Music, Samsung Connect, Galaxy Apps, kurvaanyja. És ezek bele vannak drótozva, szóval vagy felrakok egy nem hivatalos ROM-ot (nyilván nem), vagy hagyom, hogy az agyamra másszon rendszeresen.
Vagy lecserélem, ugye. Az iOS vs Android kérdésben én még mindig az utóbbi felé húzok kicsit, ezt nem akarom nagyon kifejteni, nem kell vallásháború. Én mindig azt mondom, hogy mindenki használja azt ami jól esik, és viszonhallásra. Anno amikor megjelent a Nexus széria, vettem egy tabletet, mert egyrészt nem volt drága, másrészt tetszett, hogy gyári Android van rajta. És tényleg nagyon jó volt, szerettem. A hardver kezdte el megadni magát, elég gyengus minőségű memória chipek kerültek a cuccba, és egy idő után már használhatatlan volt sajnos. De maga az oprendszer tetszett, kényelmesen testre lehetett szabni, gyors volt, nekem ez elég.
Mostanában elkezdtem nézelődni, hogy milyen lehetőségeim vannak, ha tiszta Android rendszert szeretnék használni, mindenféle előtelepített gyári csudaprogramok nélkül. Először is ott van a Google Pixel, de őszintén szólva egyrészt el tudok költeni másra is 200 rongyot, másrészt én rendszeresen leejtem a telefonjaimat, elég zabos lennék, ha szilánkosra törnék egy ilyen kütyüt. Ráadásul hiába a prémium termék, előjöttek furcsa, magas frekvenciájú zajok, és a kijelző is hajlamos beégni. Mindezt úgy, hogy alig startolt el a termék… Kösz, de kösz nem.
Aztán ott van még a OnePlus vonal, a kezdetektől figyeltem. Ami szimpatikus volt az indulásakor, hogy szorosan együttműködtek Cyanogenmod ROM fejlesztőivel, és egy tiszta, jól testre szabható oprendszert raktak a telefonjaikra. A kezdeti jó együttműködés lassan megszűnt, elég viharos kapcsolat alakult a OnePlus és a Cyanogenmod fejlesztői között. 2015-ben el is váltak útjaik. Jelenleg OxygenOS fut a telefonokon, ez egy átgyúrt Android, nekem annyira nem szimpatikus. Ráadásul belekeveredett némi adatszivárogtatós ügybe is. Kilőve.
Mi marad még? Szembe jött az Android One. Eredetileg indiai piacra szánt hardver és szoftver követelmények leírása és standardizálása lett volna a projekt, amit a Google tart kézben, és felügyel. Olcsó, de hatékonyan működő Androidos eszközök fejlesztését tűzték ki célul a Google kufárjai mérnökei, és ennek az eredménye lett (többek között) a Xiaomi Mi A1 készülék is. A termék már nem csak a távolkeleti-indiai térség igényeit akarja kielégíteni, hanem itteni szemmel is egy kívánatosnak tűnő telefont sikerült kidobni a piacra. Megnéztem, és úgy döntöttem, hogy ki fogom próbálni. Tiszta Android, nincs teleaggatva minden szarral, a hardver pedig nekem bőségesen elég. Középkategóriás SoC, 4 GB RAM, 64 GB tárhely, és friss oprendszer.
A Google nem játssza azt, mint mondjuk a HTC, hogy nem frissítik a szoftverjüket, ezzel terelve új készülék vásárlása felé azokat, akik szeretnek up-to-date rendszereket használni. És nem csak a HTC csinálja, ez bevett szokás sok gyártónál, én a falnak megyek tőle. Pár héten belül tervezem a váltást (ahogy időm engedi), majd írok véleményt, ha használtam már kicsit. Persze, csak ha lesz rá igény.
