Anzix Izlandról
Izlandé Európa legészakibb fővárosa. És ennyit elég is tudni róla, ne is olvassátok tovább.
Kivéve ha érdekel, hogyan lettem 60 perc alatt izlandi.
Először is meg kell látogatni a helyi kultúra fellegvárát (erről még lesz egy poszt), hogy szembesüljünk az izlandivá válás igényét azonnal kielégítő előadással:
Nagyon sokat tanultam, nem mesélek el mindent, csak az izlandiság sarokköveit.
Izlandon alapvetően nem négy, hanem három évszak van. A Tél, az Előtél és a Remény. Hogy végre elmúlik az a kurva hideg. Ami máshol a nyár, mondjuk a július, az itt 9-10 fokos enyhe tél, dermesztő, orkános széllölésekkel. Ennek megfelelnően az izlandiak sajátosan járnak. Leszegett fejjel, görnyedten, hogy minél kevésbe kapaszkodhasson beléjük a fagyos fuvallat. Ha egy izlanditól útbaigazítást kérsz, ki sem veszi a zsebéből a kezét, könyökkel bök egyet, hogy “arra”, de nem azért csinálja ezt, mert nem segítene, hanem mert ő sem tudja, szóval ne hallgass rá. De amúgy sem segítene, mert az izlandiak rettentően gorombák. Az újszülöttjeiket csak “kis szaros”-nak nevezik (angolban asshole), szóval el lehet képzelni. Nem ismerik a “kérem” fogalmát. Amíg az angol mindenhol plízel, a németek bittéznek, az izlandiaknál a “kérem” helyi megfelelője – a történelmi hagyományok alapján -, hogy ha nem teszed meg, ledöflek a kardommal. Kb. így néz ki izlandiul egy felkérés arra, hogy hagyd el azonnal a parkolóhelyet a házam előtt:
Álljon el onnan, de azonnal! Kérem.
És azért engedelmeskedik minden helyi kérdés nélkül, mert tudják, hogy utána kardozás jön.
De mindennek ellenére az izlandiak a globális boldogság indexen évtizedes távlatban a top 10-ben vannak, általában az ötödik, hatodik helyen.
Hogy miért? Erre is van magyarázat. Mert mindent elfelejtenek. Nem megbocsátanak, elfelejtenek. Igazi összetartó nép eleve, alig 340 ezren lakják a szigetet, mégis 12 politikai pártjuk van, szóval el lehet képzelni, mennyire tudnak kiegyezni bármiben. Általában soha és semmiben nem értenek egyet. Ennek ellenére 4 évente megválasztják ugyanazokat és boldogan élnek. Mert ennyire feledékenyek.
De csak hogy legyen valam tényleg jó és érdekes, az izlandiak büszkék a hagyományaikra. Ezek közül a legfontosabb a beszélt nyelv. Nem nagyon használnak hangsúlyokat, egészen monoton módon mondják el azt a pár szót, amit érdemesnek tartanak megosztani a másikkal, de a nyelvük valóban csodálatos.
Biztos emlékeztek még az egyik kedvenc vulkánunkra, amelyik 2010-ben földre kényszerített százezer repülőjáratot és húszmillió utas gyűlölte meg pár nap alatt az izlandiakat.
Igen, az Eyja.
A teljes neve Eyjafjallajökull.
Hogy ti is kicsit izlandiak lehessetek, most megmutatom nektek is, hogyan kell helyesen kiejteni. Először is lássuk, hogy mit jelent? Három szóból áll Eyja=sziget, fjalla=nagy hegy, jökull=gleccser. Ha így egymás után rakjuk a szavakat, látszólag egyszerű az egész, de azért beletörik a bicska
Tudni illik, hogy a két l egymás után kb. dl-nek ejtendő, a d-nél kidugott nyelvvel. Tehát valahogy így, mondjátok ki hangosan:
Eljja-fjadla-jökudl
Egész egyszerű. Ezért aztán néha csak úgy hivatkoznak rá, hogy E15, azaz egy E betű és utána még tizenöt.
De van valaki, csak egy az egész világon, aki fordítva is ki tudja mondani.
Végül megkaptam a certifikátot, most már én is igazi izlandinak mondhatom magam.
