Argentínában megtalálhatták az első óriásdínót
Mármint a maradványait.
A nagyjából 210 millió évvel ezelőtt, a Triász idején éldegélő közel 10 méteres csöppség előfutára lehetett a hatalmas, 70 tonnásra is megnövő szauropodáknak.
A hasonlóságoknál a különbséget teszik inkább érdekessé. A méret növekedése része lehetett az evolúciós túlélő stratégiáknak, akkora böszme dögöket még a legnagyobb ragadozók sem igazán tudtak leteríteni, inkább a dögevők lakmároztak a maradványaikon.
A keresztségben a frappáns Ingentia prima (azaz “első óriás”) nevet kapta, lássuk be, a paleontológusok fantáziájával csak a szókincsük vetekedhet.
We see in Ingentia prima the origin of gigantism, the first steps so that, more than 100 million years later, sauropods of up to 70 tons could come into existence like those that lived in Patagonia
Azaz ez az apró négylábú a 100 millió évvel később Patagóniában éldegélt óriásdínók gigantizmusának eredetére vezethető vissza Cecilia Apaldetti szerint, aki az Universidad Nacional de San Juan kutatójaként fő szerzője a hétfőn a Nature Ecology and Evolution hasábjain megjelent, áttörést jelentő tudományos publikációnak.
Az Ingentia prima ugyan csak alig 10 tonnás lehetett, ezzel eltörpült a későbbi patagóniai behemótok mellett, korának mégis legnagyobb méretű szárazföldi négylábúi közé tartozhatott.
A későbbi szauropodákkal ellentétben a lábai még nem voltak oszlopszerűek, a nyaka is arányaiban sokkal rövidebb volt, a hosszú farka viszont jelentős hasonlóságot mutat.
A dínók kb. 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Triász földtörténeti korban, a most felfedezett Ingentia legalább kétszer nagyobb volt az eddig ismert kortárs növényevőknél, a meleg szavannás tájakat kedvelte.
Korának ragadozói sokkal közelebb állhattak a ma ismert krokodilokhoz mint a növényevő óriásokhoz.
Gigantism is an evolutionary survival strategy, especially for herbivorous animals, because size is a form of defense against predators
Állította Apaldetti, azaz valóban köze lehetett a méretnek a túléléshez, de ezek a jószágok további érdekességeket is tartogattak, a madárszerű légzőszerveik lehetővé tették a testükben egyfajta légzsákokban tárolni az oxigéndús levegőt, elősegítve a hűvösebben tartását. További különlegesség, hogy amíg a 100 millió évvel későbbi leszármazottai folyamatosan növögettek, az Ingentia csontjainak elemzése után azt feltételezik, hogy inkább szezonálisan gyarapíthatta a méretét.
Az új fajnak két részlegesen fennmaradt csontvázát találták meg Argentina San Juan tartományában.
forrás: Reuters
