Been there done that
Nem lehet elégszer elmondani: járjatok fesztiválokra. Mert jó. Lányommal beszéltük hazafele, hogy alig lehetett magyar szót hallani idén is a Szigeten. Mögöttem németek álltak, előttem hollandok, mikor töltöttem a kártyára a sör árát, de ilyen tényleg vegyesfelvágott, mint egy Rejtő regény. Kilenc sorbanálló öt náció. Épp csak orosz hússaláta nem volt.
Ne a Fishing on Orfű legyen a referencia, bár kétségkívül megvan a hangulata egy békanyálas tónak is belterjes gitározós “a börtön ablakába soha nem süt be a nap” jelleggel, amire kíváncsiak párszázan, csak amikor rendes hangosítás mellett rendesen odarakják, az egész más. És kint van mondjuk többtízezer.
Elég sok jó koncerten jártam és elég sok szaron, az idei Sziget egész jó volt – igaz, csak a zárónapra jutottam ki.
Lánygyerekkel ahogy jöttünk haza taxival, sofőr mesélte, hogy az előttünk szállított utas szintén valami halálfasza külkerületbe ment, majd kijelentette, hogy ő nem ott lakik (az utas). Mármint a bemondott címen. Sofőr meg mondta, hogy de.
Annyi történt, hogy átfestették a kerítést pár hete és szegénykém el lehetett veszve a nagyvilág forgatagában. Ráismert a házra végül és heppiend.
Tanulság: fesztiválszezonban ne fessetek kerítést. Mégsem lehet Tom Sawyer bárkiből.
És soha, ismétlem SOHA ne fotózzatok telóval portrait módban, mikor ott a biztonságos landscape.
