Egy jó uborkás szendvics
Ennél angolabb csak az lehetne, ha egy tököt kötnénk egy afrikai fecske farka alá.
Az uborkás szendvics annak ellenére is egy angol, sőt, viktoriánus angol találmány, hogy az indiaiak már évezredek óta zabálták az uborkát, jóval azelőtt, hogy megérkeztek volna a gyarmatosítók. Van olyan elmélet, amely szerint pont az uborka semmilyensége tette az arisztokrácia kedvencévé ezt a fogást, mert hát egy normális paraszt nem élne meg ezen a vízízű szaron, de valójában a brit tisztek azért ettek uborkás szendvicset, mert nem akartak hőgutát kapni. Indiában kurva meleg van, az világos, az már kevésbé, hogy ilyenkor ki inna forró teát, mindenesetre az uborka és a tea együttese sokat segített abban, hogy ne száradjanak ki a katonák. És itt jön a csavar: bár azért ették a gyarmatokon, mert magas a víztartalma, Angliába már amolyan úri hóbortként került vissza: akinek nem kell Lord Meldrum gumigyárában dolgoznia, annak bizonyára elég is lesz nassolnivalónak. Ja, és hogy leromboljak még egy mítoszt: a Csengetett, Mylord? Miatt azt hittem, hogy ez valami finom holmi, és otthonra is kéne, közben tényleg vajas kenyér uborkával.
Kösz, tudomány.
19 comments