Ez is anzix, de honnan?! Találjátok ki!
Oké, van egy város, amiről a következőket tudjuk:
Hunyadi birtok volt a 15. században. Na, ez kurvára nem szűkíti le a kört, mert Hunyadi Jánosnak a délvidéktől kezdve Halasig, a jókora erdélyi területeken át Debrecenig, meg Munkács mellett még néhány felvidéki településig (Trencsén, Zsolna) mindenütt voltak birtokai. Szívás.
Még az sem segít sokat, hogy a település Mária Teréziától szabad királyi városi rangot vásárolt, mert sok mezőváros perkált akkoriban, hogy elnyerje az ezzel járó kiváltságokat. A vásárlást itt szó szerint kell érteni: egyesek szerint 5.000 arannyal, mások szerint 10.000 szürkemarhával fizettek a városlakók a jóságos királynőnek, akinek aztán még a nevét is felvették a nagy kegyességért és 1848-ig meg is tartották. A „megváltás” akkoriban eléggé szokásban volt, tiszta win-win szitu: kezdetben az osztrák örökösödési háború miatt a bécsi udvar totál le volt égve, a királynő meg fiatal volt és kellett a pénz (később már egyáltalán nem volt fiatal, de a pénz akkor is kellett), a városok pedig ezzel kikerülhettek az egyházi, vagy egyéb fennhatóság alól (már, ha nem eleve uralkodói birtokok voltak), és plusz jogokat is kaptak. Egy szó, mint száz: hosszú távon mindenképp megérte a befektetés.
Ebben a városban élt Schmierl Valentin. A név az 1848-49-es szabadságharc környékén elég szarul hangzott, ha valaki a magyar oldalon harcolt, így Törlei Bálintra magyarosított és még Kossuthot is követte az emigrációba. Ahonnan nyilvánvalóan hazatért, mert a legkisebb (József nevű) gyermeke szintén ebben a városban született. Lehet, hogy a többi is, de azokat nem tartják ennyire számon. Ez a József ugyanis grazi tanulmányai után megismerkedik a pezsgőgyártással, de olyan alaposan, hogy 24 évesen hazajön, kinézi magának Budafokot, aztán bejegyezteti a Törley József és Társa céget és ezzel meg is alapítja saját pezsgőüzemét. Mellesleg nagy autóbolond, hajt, mint az állat. Az első gyalogosgázolók közt tartjuk számon: elcsapja Czolits János utcaseprőt, aki ott alkalmatlankodik, ahol nem kéne. János szerencsésen túléli a balesetet.
A vándorszínész szüleivel és a társulattal a városba érkező 15 éves Reindl Ludovika itt megy férjhez a nála 22 évvel idősebb Blaha János karmesterhez. Pár év múlva megözvegyül, de a férje nevét megtartja, a Ludovika helyett pedig anyja nevét használja, így aztán mi Blaha Lujza néven ismerjük. Ha Balatonfüreden jártok, az ő villáját is megnézhetitek: a 40-es éveiben szeretett bele a tóba és a vitorlázásba, még hajót is vásárolt magának Füreden.
Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk, polgári foglalkozására nézve építész, tervezett ide egy banképületet még 1911-ben, ami ma is áll, bár nincs a legjobb formában.
Itt nyitotta meg szatócsboltját Sugár Manó, aki szépen fejlesztgetve az üzletet az 1900-as évek elején már 8-10 fős személyzetet alkalmazott. A városban azt beszélik, nála tanonckodott Rosenfeld Mátyás, akit a tulajdonos többször lopáson kapott és jól el is vert. Hogy igaz-e a pletyka vagy sem, ma már nehéz lenne megmondani, de annyi biztos, hogy ebből a Mátyás gyerekből aztán Rákosi néven akkora diktátor kerekedett, hogy Sztálin elvtárssal együtt máig emlegetjük a nevét.
Még egy csomó mindent lehetne mesélni a városról, de az túlságosan megkönnyítené a dolgotokat, ami nem tudjuk pontosan, hova vezetne. A megfejtéseket mindenesetre a kommentszekcióba várjuk. A helyes választ adók aztán eldönthetik, hogy sütnek maguknak pár lekváros palacsintát vagy inkább Viggo Mortensen képeket nézegetnek a neten, esetleg akkorát alszanak ebéd után, mint egy jóérzésű narkolepsziás (azaz én).
