HOLDKOMP

Kis lépés ez az árnyékos oldalon…

Irodalom

Gulisio Tímea: MENstruáció

Kollégista lányok között megfigyelhető, hogy az egy szobában lakók egy idő után egyszerre kezdenek menstruálni.

– Persze, mert a nő külön állatfaj – mondja barátom, akivel lassan egy évek élek együtt.

Én pedig úgy teszem, mintha nem venném észre a karikás szemein. Hogy hozzám hasonlóan, ő sem aludt az éjjel. Hogy ugyanakkor fáj a gyomra, pedig nem ugyanazt ettük. Hogy gyanúsan hamar elfogynak a dugi-betéteim…

– Ez már sok! Múltkor zombi voltam, most meg menstruálok! – kéri ki magának a feltételezést.

– Nyugodtam megmondhatod, ha aranyered van, íratunk rá kenőcsöt – vigasztalom.

– Nincs a-rany-e-rem!

– Drágám, voltál az éves prosztatarák-szűrésen?

Ezt nem tűri tovább, sértetten bevonul a wc-be. Szőrös kezével kinyúl a kint hagyott újságokért. Véres az ujja.

És hogy hogy nem, nekem is megjött. Ha a Mikulás már nem is, ez legalább rendszeresen. És nem lehet levelet írni, hogy kösz, mást kérek helyette. Lecserélni se lehet, nem mintha kellene bárki más menstruációja.

Nem vitás, Árminnak ciklusa van. Már nem is tagadja. Elkeseredett kisfiúarccal tűri a felvilágosítást. Mi ez az egész, miért intézte így a természet. Hoppá, neki nem lesz gyereke, így az egész értelmetlen. De akkor az enyém is. Erről ennyit. Kioktatom az ilyenkor követendő fokozott higiéniáról, de minek, eddig is naponta kétszer-háromszor fürdött. Ábrákat mutogatok a tampon felhelyezéséről. De hova is? Lehetetlen. Marad a betét, amit már nálam is profibban kezel, neki nem megy mellé a cucc, így tiszta marad a nyuszis, meg a malackás alsógatyája.

– Ennyi az egész – zárom kiselőadásomat.

– És… Mikor múlik el? – kérdezi.

– Majd a klimaxszal.

– Már vannak hőhullámaim, főleg disznótoros-evés után, meg ha felmegyek az emeletre…

– Majd úgy tíz év múlva.

– Addig végig szenvednem kell?

Ez a nők sorsa, mondanám, de inkább kihagyom.

– Csak havonta egyszer.

– De akkor egy hétig.

– Ja.

– És arra mit ír a tájékoztató füzet, ilyenkor lehet szexelni?

– Elvileg igen.

– Akkor jó – sóhajt fel, és letolja a nadrágját, amiből kiesik a régóta keresett vörös temperám.

– Az meg hogy kerül oda?

– Te mondtad, hogy tegyük színesebbé a szerelmi életünket…

– Még mindig jobb, mintha feldugtad volna magadnak.

– Miért, mit hittél, mitől barna a boxerem hátulja?

 

 

HOLDKOMP