×

A horvát konyha még mindig borzalmas

A horvát konyha még mindig borzalmas

De azt hiszem, hogy megfejtettem, hogy miért. Eddig is alapvetésként lehetett kezelni, hogy Horvátországban nem szabad semmilyen étteremben semmit sem enni, mert mindent elbasznak. Azt is, amit gyakorlatilag lehetetlen megoldani. A bor szánalmas, igazi ezerforintos dömpingszarná is rosszabb, kénes trágyalé, amit a mészkövön nevelt, szerencsétlenül megnyomorított, vulkáni anyagot soha nem látott savbogyókból cukrozással kihozható. Itt még a Szent István Korona pince is kimagasló lenne, pedig annál undormányabb szemetet még nem hordott a hátán a föld.

De az igazi merénylet a kaja, mert igazából a borra tulajdonképpen van mentség. A pökedék ételük viszont azért is szürreális, mert lényegében hozzáférhető a minőségi hús és a fűszerek is, a halról nem is beszélve. Mégis, gyakorlatilag minden fogyaszthatatlan, amiért pénzt kérnek. Egyedül a pizza és a kagyló a kivétel, az előbbi azért, mert még egy olasz sem elég hülye hozzá, hogy elbassza, utóbbi meg azért, mert egy olyan puhatestűnek a gasztronómiai értékét kéne valamilyen emberek által is objektíve értékelhető skálára rátenni, ami a vízben úszkáló emberszartól hízig szép ducira, hogy aztán ízét elnyomva fokhagymás olajjal leöntve cuppogassák élvetegen a szabadifürdőtől megcsömörlött túristák.

Marha közel s távol nincs, ami van, az is mirelitként érkezik, plusz javarészt bedarálják pljeskába vagy csevapba. Azt hiszem ezért tulajdonképpen hálásak is lehetünk, mert elképzelhetetlen, hogy mit művelnek a húsokkal. Mivel a bélszínt is szarul sütik úgy tíz helyből kilencen, ezért komplexebb ételek elkészítésében ne is reménykedjünk. A bélszínt, amit a kutyám is meg tud sütni, mert annyi kell, hogy egyszer megforgassák és süssenek rá valami kérget. Rejtély, hogy hogy sikerül mégis szarul megcsinálni.

Egészen mostanáig. Egy haltál képében manifesztálódott a felismerés, hogy a hullamosó-sárgászöldre színeződött mirelithúsok jellegzetes okádék-keserű mellékízét minek köszönhetjük. Mert sokéves horvát tapasztalatom azt mondatta velem, hogy persze, tróger banda van trógírban, de mégsem lehet, hogy szó szerint MINDEN húsuk romlott.

Aztán összeállt a kép.

Minden mirelit

Megdöbbentő, de képesek gyakorlatilag mindent lefagyasztani. Gyanítom, hogy azt is lefagyasztják, amikor megfőzik a marhahúslevesnek becézett felmosólevet, még mielőtt beletördelik a kötelező spagettitésztát meg a tányéronként két karika sárgarépát. Pedig abban tényleg semmi romlandó sincs, mert gyakorlatilag nem tartalmaz a tésztán kívül szervesanyagot.

Minden állat szart eszik

Nem, nem megint a kagylókra akarok utalni: tényleg nincs lófasz fű sem az egész országban, minden ki van égve. A tikok is gondolom hősként elhullott délszláv katonák vérén nőtt aloevera helyett a leghitványabb gabonából készült tápot kaphatják. A disznók, a kecskék, a birkák és főleg a marhák szerintem egymás hulláit eszik meg, míg végül a szerencsés kiválasztott valami tányéron végzi. Egyszerűen minden állat szemetet eszik, de ez ugye nem adna választ arra, hogy miért vannak a halak is elbaszva.

Az a kurva olivaolaj

Mert gondolom valahogy úgy alakulhatott, hogy az igény, ami itthon a vegetát kitermelte, az odaát a silány olivaolajat tette minden horvát háztartás kötelező kellékévé. Az oliva meg ugye salátaöntetnek jó, meg felturbózni a halat, kalmárt, MIUTÁN meg van sütve. De rájöttem, hogy a kötelező komponens, a jellegzetes horvát “rohadó hús” keserűség valójában a bárdolatlan zöldfűszerhasználat és az olivaolajon grillezés és sütés eredménye. Mert az olivaolajon ugyan meg lehet sütni a kaját, ha nem megyünk nagyjából 170 fok fölé, de ez egyrészt csak elsőre fog sikerülni, mert másodikra a maradvány zsíradék óhatatlanul is megkeseredik, másrészt elsőre is gecire felesleges ezzel próbálkozni, hiszen erre találták ki a zsírt és esetleg a napraforgóolajat.

De nem a kurva olivát. Érezni a spagettijükben, érezni a darálthúsban, érezni a csirkemellben és a legnyilvánvalóbb, amikor a tengeri halak bőrére vastagon rászórt zöldfűszer (de TÉNYLEG nagyon nagyon sok zöldfűszer) olivaolajjal egyszerre kibaszottul keserű ÉS savanyú.

Ha szerencsénk van, a horvát konyha még évtizedekig fog tündökölni mai fényében, ezért leveszi a terhet a vállunkról, hogy pizzán tengeri puhatestűeken kívül bármit válasszunk az étlapról. És nem kell sokat gondolkozni az italon sem, mert a sörükön kívül mindenük teljességgel ihatatlan. Mondjuk ha választanom kéne, hogy a kávéjuk, vagy a boruk a szarabb, elég komoly bajban lennék, de míg az előbbinek a lefőzésére csak simán alkalmatlanok, az utóbbit szerintem szándékosan csinálják.

Egyetlen előnye van mindennek: horvátoknál nem érvényes az aranyszabály, hogy soha ne egyél a parton. Mert tökmindegy.

You May Have Missed

HOLDKOMP