Balrog Boogie
A Diablo Swing Orchestra elképesztően jó zenészekből áll, kurva sokan vannak, és igen, valószínűleg olyan zenei képzettséggel rendelkeznek, hogy mi, mezei parasztok csak udvariasan lefosnánk a bokánkat, ha csak feleannyit tudnánk a muzsikáról, mint ők. Ennek ellenére ugyanolyan hülyék, mint bárki, és ha már azok, nyilván swing-black-metalt fognak játszani, mert egy papagájjal vagy egy fűnyíróval albumot felvenni mégiscsak gáz lenne (mindenki megnyugtatása végett: mindkettőre volt példa. Kutyára is).
Mint a legtöbb igazán izgalmas metalzenekar, ők is svédek, az énekesnő pedig azért lépett ki 2014-ben, mert inkább az opera-karrierre koncentrált volna, szóval a Nightwish mellett megintcsak egy olyan zenekart üdvözölhetünk, akik nem szarral gurigáztak – csak itt a zenei háttér némivel érdekesebb. Oké, sokan vannak, de a fúvósokkal és a torzított gitárokkal inkább steampunk-hangulatot teremtenek, mint operait vagy valami hősmetalos szart – úgy hangzik ez az egész, mint egy igazán jó jam, egy jó buli, amit nyilván úgy összehangoltak, hogy az utolsó szögig passzoljon minden, de így is kell zenét írni – nem is tudom elképzelni mondjuk ennek a számnak a végét, hiába van neki:
Mert amikor elindul a körhinta, nincs megállás.
16 comments