Ispirációs megújulós jóreggelt!

Aktuális Cuccok electro 35, rangefinder, reggel, yashica vau 2017.09.26 27 Comments

Ispirációs megújulós jóreggelt!

Mi illik jobban a reggelekhez, mint az újjászületés! A Yashica, ami a filmes érában, még 1983-ban végleg feladta a küzdelmet a konkurenciával szemben nemrég bejelentette, hogy újra a piacra dob egy kamerát. A céget 1949-ben, Naganoban alapították, Yashima Seiki néven.

Talán leghíresebb gépük a Yashica Electro 35, ami egy nagyon klassz rangefinder stílusú kamera (nem az objektíven nézel keresztül tükrökkel, hanem van egy kis dedikált nézőkéje az egyik sarkában.

Ezt tervezik főnixmadárként újraéleszteni a hírek szerint digitális formában, amihez jóérzésű emberként csak tapsolni lehet. Minél jobban színesedik a paletta, annál jobb nekünk, felhasználóknak. Itt a teaser hozzá:

Legyetek ti is olyanok, mint a Yashica. Érdemes megújulni. Jóreggelt!

Tag electro 35 rangefinder reggel yashica

vau

Add your Biographical Information. Edit your Profile now.

27 comments

egyedi 2017.09.26 09:29

Jóreggelt 🙂
(ez a hozzászólás nincs is itt, mert sztrájkolunk)

SpaceWolf 2017.09.26 09:40

Jó, akkor ignoráljuk.

egyedi 2017.09.26 09:49

ne merészeld! 😛

SpaceWolf 2017.09.26 09:50

Mi? Nem látom!

mokusON 2017.09.26 09:32

volt egy yashicám anno, hatalmas öröm volt amikor az első plitvicei látogatás képei egytől egyik fényt kaptak valahogy és 48 képből kettő maradt használható.

Bo 2017.09.26 09:39

vittél volna Smenát vagy Zorkijt úgykell neked 😉

vau 2017.09.26 09:40

Nekem rövid ideig volt egy, ajándékba adtam egyik barátomnak, de előtte kipróbáltam, hogy minden rendben van-e vele. A sima alap objektívvel nagyon szép képeket csinált és finom szerkezet volt. Ami azt illeti, finomabb, mint a Canonjaim.

SpaceWolf 2017.09.26 09:41

És az is ispirációs volt?

Bo 2017.09.26 09:39

A legelső munkahelyem egy FUJI fotóbolt volt Budán 2001-2 körül. Ezeket a Yashika gépeket vitrinben tartották, nem lehetett csak úgy kézbe venni, pedig ugye ezeket a gyártó nem a profi fotósoknak szánta, hanem a kezdő meg a hobbifotósoknak, de még ebben a kategóriában megbecsült gépecske volt

vau 2017.09.26 09:49

Sosem dolgoztam még fotóboltban, de valahogy úgy képzelem, hogy baromi gyorsan rácsömörlenék a kacatokra. Kicsit mint a pop csajok satöbbiben.

Bo 2017.09.26 10:09

Nekem is az hiányzott, hogy engedjenek portréfotókat csinálni naná :D, de mindig csak a pultból a filmeket kivenni, meg hívásra borítékozni a negákat, meg én csináltam a pénztározást/zárást is, végül is nem maradtam sokáig, megölte az egészet a pénzezés. Nem is volt olyan elismert előképzettségem, az volt a baj, én a Dodó bácsinál tanultam vidéken (mondjuk ott ismert ez a név), akik meg ott szorgoskodtak, azok a Práter utcában tanultak. Ment akkor ez a fotós szekér nagyon, de azóta megismertem egy csajszit, én fodrászként ismertem meg, aztán kiderült, hogy 5 évet dobott rá az életéből arra, hogy fotóművész legyen, végül elvégzett egy sima OKJ tanfolyást és fodrász lett

vau 2017.09.26 10:23

Én csak gyerekkoromban terveztem természetfotós lenni. Akármennyire is ágálnak ellene a profi fotósok, de az egész műfajt szépen lassan meggyilkolja a digitális kor és az, hogy telített mindenki a szép képekkel. Tizedannyit sem jelent mostanában egy átlagosnál picit jobb fotó, mint régen.

Márpedig az az első lépés ahhoz, hogy jó legyél. Viszont mostanában a kimagaslóhoz annyi fény, felszerelés és idő kell, hogy csak egy sokkal szűkebb réteg tudja ezt foglalkozásszerűen űzni.

Az esküvői fotózástól meg, ami tulképp a kenyérkereset én speciel agyfaszt kapnék.

⁫⁫⁫⁫⁫⁫ 2017.09.26 11:05

Nagyon tudom tisztelni az esküvői fotósokat. Részemről, ha a második lagzi után nem kötném fel magam, akkor a harmadik után már garantáltan.

Bo 2017.09.26 12:01

Nekem meg nem is voltambícióm ezzel, de érdekelt ez is, mint egy lehetséges kifejezési forma. És engem inkább a mozgalmasabb témák érdekeltek, ember és épített környezet. Milyen arcok vannak már egy piacon pl., milyen gesztusok, stb. De igen, meg lett ez a szakma rendesen torpedózva a digitális lehetőségekkel, és bár nem azt mondom, hogy a lelkét veszítette el az egész, mint ahogy sokan állítják, de egy más szemléletet, más személyiséget kíván. Az egész egy többlépcsős folyamat volt egészen addig, még a hívásnál is el lehetett rontani, és a több hibalehetőségből jött, hogy ki kellett művelnie magát annak, aki ezzel foglalkozott, és ugye nemmindenki volt jó mindenben. Már akkor ott a FUJI boltban téma volt ez az esküvői fotózás dolog, profi kolléga eljárt ilyenekre, mert jó kis keresetkiegészítő volt, most meg fő bevételi forrás lett. De sokan amúgy továbbléptek, és átmentek a filmre, vágók és “fényezők” lettek, és ők jártak jól. Ismerek egy magyar srácot, aki amcsi filmeknél utómunkálatokat végez, csak egy film fényezéséből ami 6-8 hónap, el van egy teljes évig, utazgat és vitorlázgat.

vau 2017.09.26 12:15

A film megy még. Ott azért nagyon nehéz nyomatni ezt a “computational photography” dolgot. Nem tudod a lapos filmet utólag annyira megbuherálni, hogy úgy tűnjön, mint ha lett volna normális világosításod, bár a képstabilizálás azért rendesen odabaszott minden steadycames meg állványos, trolleys dolognak.

Bo 2017.09.26 12:33

Nem tudod, de akkor ráfogod, hogy független filmes vagy és direkt ilyen, aztán kis költségvetésből kihozol egy blockbustert vagy mittomén 🙂 de komolyan a filmnél azért keményen elvész az egyéni alkotószabadság, hát csak a kis kutyafasza nem szól bele, hogy hogyan csináld, még akkor is ha tudod, h az szar, régi ívlámpás korszaki szaki mesélte, hogy anno a Mafilmnél istenkirályok voltak a világosítók, holvan ez már