Július 4. – Ma is tanultál valamit.

Olyat, ami nem szerepel az iskolai tankönyvekben.

Ma van Július negyedike. Az Amerikai Egyesült Államok hivatalos születésnapja.

1776-ban ezen a napon irták alá és hirdették ki  a Függetlenségi Nyilatkozatot (Declaration of Independence), majd megkongatták a Liberty harangot és ezzel elváltak a Brit birodalomtól……. ugye?

… pedig nem így volt…

A kongresszusi szavazás (ez még az első Continental Congress) Philadelphiában, 2 nappal korábban történt, július másodikán.

Gyakorlatilag tehát július másodika az igazi ünnepnap.

Abban az időben beletelt két napba, amíg kinyomtatták az okmányt.

Július 4-én a Függetlenségi Nyilatkozatot csak ketten írták alá: John Hancock és Charles Thomson.

A többi delegált akkor írta alá, amikor épp arra jártak, a legtöbben augusztus másodikán.

Thomas Jefferson – aki leírta az egészet – az első dokumentumot elvesztette. Ezután újra kellett írnia.

A kézzel írt dokumentumot elküldték a nyomdába (Dunlap), ahol is 200 darabot kinyomtattak.

Az eredeti példányokból  végül 173 db  nyomtalanul eltűnt.

Sokszor sokan azzal érvelnek, hogy az aláíróknak semmi joguk nem volt kikiáltani a függetlenséget egy idegen földön.

Az igazság az, hogy az 56 aláíró közül 48 már a mai USA területén született.

A nyolc kivétel: kettő Anglia (Button Gwinnett, Robert Morris), kettő Írország (George Taylor, Matthew Thornton), kettő Skócia (James Wilson, John Witherspoon), egy Észak-Írország (James Smith), és egy Wales (Francis Lewis).

A híres harangot, a Liberty Bellt, nem kongatták meg július negyedikén, csak négy nappal később, julius nyolcadikán, ekkor olvasták fel először és nyilvánosan a Függetlenségi Nyilatkozatot.

Benjamin Franklin ekkor mondta, hogy

“We must all hang together, or most assuredly we shall hang separately.”

“Egyek kell maradjuk, hogy ne lógjunk egyenként”   (kb… de erre nincs történelmi bizonyíték).

Az “Alapító Atyák”-nak nevezett úriemberekből: George Washington, John Jay, Alexander Hamilton, es James Madison egyikük sem írta alá a dokumentumot.

Három elnök is, akik “Alapító Atyák” voltak, érdekes módon július negyedikén haltak meg.

John Adams és Thomas Jefferson pár óra különbséggel 1826-ban, James Moore is ugyanezen a napon, 55 évvel a

függetlenség kikiáltása után 1831-ben.

Az első zászlót Betsy Ross 1776 májusa körül varta meg.  A zászlón a 13 csillag körkörösen helyezkedett el, utalva

arra, hogy a 13 eredeti kolónia egyenlőek.  (Igen ezért van 13 csik az USA zászlón).

Az egyik leghiresebb bekezdés az okmanybol mindenki számára ismert:

“We hold these truths to be self-evident, that all men are created equal, that they are endowed by their Creator with certain unalienable Rights, that among these are Life, Liberty and the pursuit of Happiness.”

Július negyedikét mindig is nagy ünnepek övezték. Kezdetben ágyúlövésekkel, de ez az 1900-as évek elejére kiment a divatból, így áttértek a tűzijátékra.

Tiszta szerencse, hogy a Kongresszus ezt 1777-ben engedélyezte.

Samuel Wilson hentes  1812-ben úgy döntött, hogy a hadseregnek küldött húst lepecsételi egy “US” -feliratú pecséttel.

Valaki azzal poénkodott, hogy ez nem jelent mást minthogy “Uncle Sam”.

Ezzel pedig kezdetet vette “Uncle Sam-nek” nevezni  az USA kormányát.

Természetesen a legnagyobb tűzijáték hol van?   Persze, hogy New York City.

Kb. Kétmillió ember nézi végig minden évben.

1941 óta munkaszüneti nap (Federal Holiday).

Kb. 150 millió hot-dog fogy el csak ezen a napon.

És végül; ez a nap minden amerikainak egy különleges nap.

Főleg az első generációs bevándorlóknak, akik elhagyták a szülőhazájukat, mert a szülőhazájuk cserben hagyta őket.

Feladva mindent, reményekkel és tervekkel érkeztek meg az USA-ba, dolgoztak, családot alapítottak és úgy nevelték a gyermekeiket, hogy szeressék és tiszteljék ezt a nagyszerű országot, a csillagos-sávos lobogót és álljanak vigyázzba, amikor meghallják a nemzeti himnusz hangjait.

Ünnepeljük ezt a nagyszerű napot ehhez méltóan!

köszi, hogy elolvastad

G