Mérget! Revolvert!

Ma estére valami különlegességgel készültem: a fiatal Szabó Lőrinc egyik érdekes versével, és egy hangulatában hozzá illő zenével. A Mérget! Revolvert!  1926-ban jelent meg, először a Pesti Naplóban, aztán A Sátán műremekei kötet nyitóverseként. Természetesen Szabó Lőrinc sátáni kötetének nincs sok köze a Kompon gyakran szereplő black metálos tematikához, de annál inkább Baudelaire költészetéhez, akinek már egész kamaszkorától lelkes olvasója volt. Mivel az első világháború évei alatt (Szabó Lőrinc 1900-ban született, akkoriban még csak debreceni gimnazista volt) nem igazán lehetett hozzájutni francia könyvekhez, ezért csak kölcsönbe kaphatta meg a Les Fleurs du mal francia kiadását, amit aztán saját kezűleg másolt le magának – legalábbis a Tücsökzene verses visszaemlékezése szerint. Innen egyenes út volt odáig, hogy pár évre rá Baudelaire avatott fordítójává váljék: Babits, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc közös vállalkozása kellett ahhoz, hogy annyi év után végre magyarul is megjelenhessen A romlás virágai.

Szabó Lőrinc (Rippl-Rónai képe)

Mint az köztudott, Szabó Lőrinc fiatal korában először Ady, aztán Babits nagyon erős hatása alá került, néhány évvel később viszont a saját hangját keresve az avantgárd irányába fordult, ezzel együtt költészetében baloldali eszmék és erős társadalmi érzékenység jelentkezett, ezeknek az éveknek a terméke A Sátán műremekei. Szabó Lőrinc nem kevés fejtörést okozott a filológusoknak azzal, hogy az 1943-ban megjelent Összes versei kiadáshoz egyszerűen fogta és átdolgozta, “kijavította” nemcsak egyes szövegeit, hanem az összes korai verseskötetét. Persze a javítás csak idézőjeles lehet, hiszen nem is lehetne egyértelműen megmondani, hogy az átdolgozás emelt-e vagy esetleg rontott a művek esztétikai színvonalán, de (ahogy ez Kulcsár-Szabó Zoltán monográfiájából kiderül), az átiratok nem megsemmisíteni akarják a régi szövegváltozatokat, hanem érthetőbbé tenni azokat (ahogy Szabó Lőrinc maga fogalmazott, meg akarta tisztítani a régi rajzokat a kusza vonalaktól), ezzel viszont az a helyzet áll elő, hogy az átiratok maguk is értelmezik, “olvassák” az eredeti szövegváltozatot. A mai posztba mindenesetre az eredeti, 1926-os változatot hoztam, de aki nagyon kíváncsi, az a kritikai kiadás oldalán összehasonlíthatja egymással a két változatot. Sőt, akinek ez nem elég, az Szabó Lőrinc utólagos versmagyarázatait is elolvashatja. Nagyon nagy dolog ám a magyar irodalomban, hogy egy szerzőnek nemcsak hogy befejezett kritikai kiadása van, de még online is hozzáférhető!

A kritikai kiadás jegyzeteiből kiderül, hogy a vers ihletője nagyon is konkrét történelmi eseményekhez, az 1926-ban Magyarországon végigsöprő “öngyilkosság-járvány” volt, melyhez a magyar gazdaság és társadalom mély válsága vezetett. Kabdebó Lóránt szerint Szabó Lőrinc “szinte a járvány anarchista indulójaként fogalmazza meg” mostani versét, de más, ebből az időből származó verseiben is jelentkezik ez a tematika. Szabó Lőrinc, aki ekkoriban hírlapoknál dolgozott, évtizedekkel későbbi versmagyarázatában annyit fűzött művéhez, hogy a “relatíve sok” öngyilkossági hír volt a szöveg ihletője.

Érdemes többször elolvasni ezt a szöveget, és elgondolkozni azon, hogy mennyire groteszk képalkotásba fut ki az egész: az elvágott torok és a levágott fej (“üvöltő”!) bombaként való metaforizálása, amit aztán be kell hajítani egy ablakon. Őrület.

Mérget! Revolvert!

Mérget, revolvert, gyorsvonat elé!
Nyiszáld ketté recsegő
gégédet, őrült!
– Nézz szét: valaki kilopja
szemedet a homlokod alól,
friss vágyaidat hintója elé
fogja paripának, meleg szivedet
feltalpalja a cipője alá
s terveidből aranypalotát
épít magának, – – óh,
nézd: emberek, százezer, millió
nyomorék röfögők, boldogtalan
férgek, és valaha ők is
hittek, akartak,– – óh,
nézz szét, te szegény,
naiv, tehetetlen
fiatalember, becsületes
testvérem: menj haza, állj
tükröd elé,
borotvád tedd a nyakadra,
– aztán rohanj
végig az esti körúton
és levágott fejed üvöltő
bombáját
csapd be az első
boldog ember ablakán.

(1926)

Ha pedig aláfestő zenét kell választani: valahogy kézenfekvő volt, hogy a Rage Against the Machine illene hozzá, de akár a System valamelyik dalát is el tudnám képzelni a poszt alatt.

Jó éjszakát, jó olvasást!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!