Mi a rosseb az a Vízkereszt?

Egyébként az egyik legrégebbi keresztény ünnep, kedvenc oroszláneledeleink azóta ünneplik, mint a húsvétot.

Igazából néhány ókeresztány már a 2. századvégén megünnepelte Jézus megkeresztelkedését. A régi jól bevált receptet követték: mivel enyhénszólva sem voltak szívesen látott arcok, ezért ráültek a nem katolikus vallások ünnepnapjaira, és ezekhez a jeles napokhoz, jelen esetben a Nílus vizének megszentelésének egyiptomi hagyományához kapcsolódóan.

Az ünnep hittani tartalmát a harmadik században tisztították meg az egyiptomi egyházatyák (akik mellesleg sokkal sokkal régebben államvallásként üzemeltették a kereszténységet nagyjából mindenkinél) és a 4. század elejétől már állandó liturgikus ünnepként ülték meg. A szokás hamar elterjedt előbb keleten, majd nyugaton, ahol a század második feléből származik az első forrás.

A Római Birodalomban a Saturnalia miatt a krisztusi születés ünnepe december 24-25 környékére tevődött, ezért ez a vonal kikerült az ünnepségből. Maradt a napkeleti bölcsek (Caspar, Melchior és Balthasar) ünneplése, akikre a neveket csak az ezredforduló környékén aggattak és később a kurva drága ajándékaik révén feltételezték a középkorban, hogy akkor tuti királyok is voltak. Maradt még a viszonylag egyszerű keresztelkedés és a kánai mennyegző, ami Jézus első csodatétele is volt.

Egyébként a katolikusok úgy igazán csak a középkortól ültek rá rendesen az ünnepre, jellemzően a keleti vallások pörögtek a vízszentelésen, a katolikusoknál a már korábban említett vatikáni zsinat óta kanonizálták, hogy hogy is kell ezt csinálni. Innen származik, hogy a mennyegzőt és Keresztelő Szent Jánost (nem keverendő Nepomuki Szent Jánossal, aki tök más arc volt és Pilsen közelében született) áttették más ünnepekre.

Nevezetesen a következő vasárnapra, a kánai mennyegzőt meg szerintem próbálják elfelejteni, mert az valami kurva nehezen passzol az egész narratívába és a vízen járás után a legtöbbet cikizett Jézus-sztori.

Urunk és megváltónk trükközik a borral. Kínosabb része a Bibliának, mint Jar Jar Binks a Starwarsnak.

Pici fáziskéséssel, meg mivel egyébként számtalan kárpát-medencei hagyomány kötődik hozzá, 2014-ben kijelentette a magyar katolikus anyaszentegyház, hogy márpedig kötelezően ünnepeljük.

Hogy mivel? Húsvét éjszakája mellett hagyományosan vízkereszt volt a másik ünnep, amikor felnőtteket kereszteltek. Persze ez baromira nem fér bele másba, csak az anabaptizmusba, ezt a rítust a szenteltvízzel felkenés szimbolizálja, de az ugye a mezei liturgia része, eléggé gyenge lábakon állna, ha aznap egy picit jobban meglocsolnának vele.

Erre találták ki a takeaway-szenteltvizet.

Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, és ebből a hívek is hazavihetnek. Egész évben ebből merítenek kereszteléshez és más szertartásokhoz, ahol szenteltvizet használnak. Nagyapám az egekig felbaszott azzal, hogy azt a szart őrizgetni kellett és teljesen random időpillanatokban varázsolt vele valamit. Tömjént is szentelnek, de szerintem azt már csak nagyon elszállt arcok használnak.

A házszentelés és az állatszentelés, állatitatás a betegségek elűzésére (komolyan.) is része a hagyománynak. Az ajtófélfára felírják hogy CMB és rákendról, jól meg van áldva. Ha jól értelmeztem a liturgiát, akkor érdemes bebaszni mellé az éppenhogy csak kihűlt töpörtyű mellé elfogyasztott tavalyi pálinkával.

A CMB egyébként annyit tesz, hogy  „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”).

Persze amúgy nálunk ezt is sikerült elbaszni: egyes helyeken a fenti idézet félreértése miatt a G + M + B -t pingálják fel, gondolván, hogy ez Gáspárra, Menyhértre és Boldizsárra utal.