Nagyon szar autók – a következő bogár hátul kapar?

Basszus. Látom megtaláltad a linket. 🙂

Nekem a mostani generáció bejön. Ha hátul kapar, akkor már végképp Porsche lesz.

Élwtem egyetlen balesetét egy Bogárnak köszönhetem. Nekem jött szemből, mert nem tudta megfogni a fasz amikor kitört. Mondjuk egy kocka sör után én se fogtam volna meg, az tény.

Épp szereztem egy ilyet. Romokban rajta a Helios-44-2, de valahonnan kukázok egyet.

https://i.pinimg.com/736x/07/74/36/077436ad64318d417efd573c15cef535–potography-reflex-camera.jpg

Obi-van Kenobi ketrecbe zárt vadállatként körözött az olvasztóveremhez
vezető szervizfolyosó bejárata előtt. Dühös volt magára, amiért Qui-gontól ilyen
távol esett csapdába, és dühös volt Qui-gonra, mert előrerohant és nem várta
meg. Ugyanakkor aggódott is. Ha másnak nem is, de magának beismerte ezt.
Már rég meg kellett volna nyerniük ezt a csatát. És bármely más ellenféllel
szemben meg is nyerték volna. A Sith Lord azonban olyan képzéssel és harci
tapasztalatokkal rendelkezett, mint még senki, akivel eddig szembeszálltak.
Csapást csapásra hárított, és a két Jedi semmivel sem járt közelebb a
győzelemhez, mint a küzdelem kezdetén.
Obi-van a folyosón végigpillantva felmérte, mekkora távolság választja el
Qui-gontól és ellenfelétől. A lézerek ebben a pillanatban kikapcsolódtak. Az
előbb, Qui-gon után rohanva már látta egyszer, amint kihunynak, majd pár
másodperc múlva újra felragyognak. Gyorsnak kell lennie. Nagyon gyorsnak.
Nem akarta, hogy a mester egyedül nézzen szembe ezzel a tetovált őrülttel.
Lejjebb, két lézerfal közé szögezve, Qui-gon Jinn arccal a Sith Lord és az
olvasztóverem felé fordulva, fejét fénykardja fölé hajtotta, és térdre ereszkedve
meditált. Igyekezett összeszedni magát a végső rohamra, kereste az összhangot
az Erővel. Obi-vannak nem tetszett az idősebb férfi vállára nehezedő, hátát
meggörbítő fáradtság. Qui-gon volt a legjobb kardforgató, akit valaha látott, de
felette sem múlt el nyomtalanul az idő.
Távolabb a Sith Lord a sebeit kötőzgette. Az égések és karcolások sorát
elszenesedett szélű vágások jelezték sötét öltözékén. Háttal állt az
olvasztóvermen túli helyiségnek, áthatóan figyelte Qui-gont, vörös és fekete
arcára kiült a feszültség, sárga szeme megcsillant a félhomályban. A fénykardja a
lába előtt hevert. Észrevette a felé bámuló Obi-vant, és leplezetlen gúnnyal
elmosolyodott.
Ebben a pillanatban a szervizfolyosót őrző lézersugarak kihunytak.
Obi-van előreszökkent, és felemelt fénykarddal végigrohant a keskeny járaton.
Qui-gon is talpra ugrott, fegyvere felvillant. Átvetette magát az
olvasztóveremhez vezető nyíláson, és a Sith Lord előtt termett, kényszerítve rá,
hogy teljesen kihátráljon a folyosóról. Obi-van minden erejét összeszedve
gyorsított és kétségbeesetten ráüvöltött a küzdő felekre, mintha pusztán a hangja
erejével visszahozhatta volna őket magához.
Aztán meghallotta a töltődő kondenzátorok bugását. Előrevetette magát, de
még mindig túl messze járt a folyosó végétől. Az utolsó kapu kivételével
mindegyiken átjutott, s a lézerek most halálos falat szőttek előtte, mindössze pár
centiméternyire kényszerítve megállásra attól a helytől, ahol lennie kellett volna.
Fénykardját mindkét kezével markolva, tehetetlenül nézte Qui-gon Jinn és
Darth Maul küzdelmét az olvasztóvermet körülölelő keskeny párkányon.
Mindössze egy elektronsugár zárta el a küzdőktől, de ennyi erővel akár egy
három méter vastag duracél fal is lehetett volna. Kétségbeesetten nézett körül,
hátha megtalálja a kapcsolóját, de itt sem volt több szerencséje, mint a folyosó
másik végén. Nem tehetett mást, várt, figyelt és imádkozott, hogy Qui-gon
kitartson.
És úgy tűnt, a Jedi-mester ki fog tartani. A meditációja során friss
energiatartalékokat szabadított fel, és most olyan heves támadást intézett a Sith
Lord ellen, hogy az szinte megbénult. Fénykardjával gyors, erős csapásokat
zúdított ellenfelére, szándékosan a belharcot választva, hogy a másik ne
használhassa ki dupla pengéjű fegyvere előnyét. Egyre hátrálásra kényszerítette
Darth Mault a peremen. A Sith Lord csak a védekezésre tudott koncentrálni a
makacsul törtető Jedivel szemben. Lehet, hogy Qui-gon Jinn már nem volt fiatal,
de az ereje még a régi volt. Darth Maul tetovált arca eltorzult az erőlködéstől,
sárga szemében bizonytalanság csillant fel.
Jól van, mester, gondolta Obi-van, némán biztatva Qui-gont, előre látva
kardcsapásait, mintha csak a sajátjai lettek volna.
Darth Maul ekkor egy hátraszaltóval átugrott az olvasztóverem fölött, és az
így nyert idő alatt összeszedte magát, új küzdőállást vett fel. Qui-gon a köztük
lévő távolságot egy ugrással átszelve azonnal rárontott, és újra támadni kezdett.
Azonban kezdett már fáradni az egyedül felvett harctól. A csapásai nem voltak
olyan gyorsak, mint korábban, fáradtságtól merev arca izzadságban fürdött.
Darth Maul lassan kezdte átvenni a kezdeményezést, és hamarosan ismét ő
támadott.
– Gyorsan! – sziszegte Obi-van némán a rezzenéstelenül fénylő lézerek felé.
Qui-gon és Darth Maul csapást csapásra váltva körözött az olvasztóverem
peremén. Harcuk végtelennek, örökkévalónak tűnt, melyet egyikük sem nyerhet
meg.
Aztán a Sith Lord hárított egy lefelé irányzott vágást, villámgyorsan jobbra
pördült, és a Jedi-mesternek háttal állva vakon hátradöfött. Qui-gon túl későn
ismerte fel a veszélyt. A Sith Lord fénykardjának hegye pontosan a gyomrán
találta el, és teljes hosszában átsiklott a ruháin, a húsán és a csontján.
Obi-van azt hitte, a Jedi-mester kiáltott fel, aztán rájött, hogy a saját hangját
hallja, amint kétségbeesetten üvölti barátja nevét. Qui-gon némán, az ütéstől
megmerevedve nézte, ahogy a penge belehatol, majd tett egy rövid lépést hátra,
mintha megrántották volna. Egy pillanatig mozdulatlanul állt, a halálos döfés
feletti döbbenetével küzdve. Aztán lecsukta a szemét, leeresztette a karját és
súlyos fáradtság öntötte el nemes vonásait. Térdre rogyott, fénykardja egy
csörrenéssel a kőpadlóra hullott.

Azt figyelitek, hogy Blue milyen finom? Képes megtörni a hagyományt. “Nagyon szar autók” 🙂

Igazságot a söjtöri lakomának.

Moszkvics kell meg slusszkulcs…moszkvicsslusszkulcs.