Találtam egy csomó kakukkos órát
Tengernyi van belőlük apróhirdetésben.
De a kakukkos órák körüli mizéria nem tűnik egy első blikkre egzakt tudománynak. Nem is kimondottan értékesek és többségében kiváltképp nem különlegesek. Azt mindannyian tudjuk, hogy egy súllyal működő kakukkos óra elengedhetetlen tartozéka a meleg otthoni fészeknek, mert hogy mutatja az időt, meg felbasz a kakukkolásával az éjszaka kellős közepén.
De ti el tudnátok képzelni az életeteket kakukkos óra nélkül?
A kakukkosóra-ipar hatalmas szórást mutat. Ez főként annak köszönhető, hogy a kakukkos órák egészen változatos spektrumban készülnek azóta, hogy egy Philip Hainhofer nevezetű tag megalkotott egyet 1629-ben.
A dolog érdekessége ugye abban állt, hogy a kongatás helyett joviális kakukkolással jelezte az óra az idő múlását, anélkül, hogy az ember ránézett volna. Érdekes, hogy máig tartja magát az a tévképzet, hogy az első kakukkosórák Baden-Würtenberg csodás Fekete Erdejéből származnak, pedig onnan csak Brinkmann doki jött.
A zseniális ötlet, hogy két sípot szólaltasson meg az óra szerkezete igazán nem tudni, hogy honnan jött, illetve hogy valójában ki kezdte el az első órákat kifaragni a Fekete Erdőben, de a 18. század közepére már jelentős óragyártás zajlott. Alapvetően két, egymásnak ellentmondó történet szól a Fekete Erdő óragyártásáról.
Franz Steyrer atya története
Geschichte der Schwarzwälder Uhrmacherkunst címmel, azaz az Órakészítés művészete a Fekete Erdőben címmel jelent meg egy munkája 1796-ban jelent meg. Azt meséli el benne, hogy hogyan találkozott két óragyártó Furtwagenből (ez egy kis falu volt az erdőben) egy utazó egy cseh kereskedővel, aki fa kakukkos órákat árult. A furtwagenieknek annyira tetszett, hogy gyorsan vettek egyet, hazavitték és lemásolták. Aztán a másolatokat megmutatták a többi órakereskedőnek és ezáltal hamar elkezdett nőni a termék népszerűsége. Adolf Kistner történész a Schwarzwalder Uhr, a Feketeerdei Óra c. művében kevés esélyt ad ennek a forgatókönyvnek a valóságosságára, mert hogy nem nagyon volt ismert bármilyen cseh óra ebből a korból, amit le tudtak volna másolni, ami igazolta volna a történet hitelességét. Mert hogy a csehek akkoriban nem nagyon gyártottak órákat.
Markus Fidelis Jack története
A második sztori is egy paphoz kötődik, aki a Darstellungen aus der Industrie und des Verkehrs aus dem Schwarzwald, azaz az Ipar és Kereskedelem a Fekete Erdőben c. művében tér ki a feketeerdei kakukkos órákra. Azt írja: “A kakukkos órát 1730-ban találta fel Franz Anton Ketterer Schönwaldból (ami a Fekete Erdő egyik akkori elnevezése volt – a szerk.) Ez a mesterember olyan órát csinált, amiben az óra kaukkolással jelzi az egész órák múlását. Az órásmester az ötletet a templomi orgonákból merítette”.
Ez a második változat lett a népszerűbb és ez az általánosan elterjedt, bár sem Steyrer sem Jack nem csatolt semmilyen forrást a munkájához, tehát teljességgel igazolhatatlanok. Az viszont biztos, hogy R. Dorer történész szerint Franz Anton Ketterer nem nagyon találhatta fel 1730-ban az órát, mert hogy igazából 1734-ben született.
Szóval nem tudni, hogy honnan jött a kakukkos óra, de mindenesetre kibaszottul király dolog. A nyomába eredünk azoknak az óráknak, amiket nem a csuklónkon hordunk.
Hallgassunk meg ennek apropóján egy csodás számot a Coldplaytől, ami az órákról szól.
