Új bizonyítékát találhatták egy történelem előtti becsapódásnak

Létezik egy vitatott elmélet, amely szerint 12800 évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös globális kihalási eseményt okozhatott.

A Föld északi féltekéjén számos ebből a korszakból származó minta alapján feltételezték, hogy a jégkorszakot követően a nagytestű állatok eltűnéséhez lehetett köze egy nagyobb klímaváltozásnak és ez az esemény kihatással volt az emberiség fejlődésére.

Például a Clovis-kultúra fellelt nyílhegyeinek és megmunkált kőszerszámainak száma is csökkent, ez arra utalt, hogy Észak-Amerikában az ott élő embercsoportok nem jutottak megfelelő mennyiségű élelemhez, ezért csökkenhetett a népesség.

2018-ban történt egy a világsajtót is megjárt bejelentés, Grönlandon egy 31 km-es, rejtett becsapódási kráter találtak a jég alatt. A korát viszont 3 millió és 12 ezer év közé tették, ami hatalmas bizonytalanság még földtörténeti értelemben is.

Éppen ezért övezik viták ezt az elméletet, mert az egyes helyszíneken talált és feltételezett bizonyítékok kormeghatározása nem mutat  minden esetben egybeesést.

Mintavételi helyszínek

A mostani felfedezés azért érdekes, mert korábban elsősorban északon volt kimutatható a becsapódás nyoma, ezúttal azonban Dél-Afrika Limpopo tartományában kerültek felszínre platina minták, ezeknek az eredetét feltételezik egy kozmikus eseményből származónak.

A 12800 és 11500 évvel ezelőtti periódusban Afrika sem volt kivétel a kihalási hullám alól, eltűntek például az óriás bölények, zebrák és a dél-afrikai Robberg-kultúra kőszerszámainak száma is hirtelen csökkent, hasonlóan az észak-amerikai populációkéhoz.

A dél-amerikai Pilauco és a dél-afrikai Wonderkrater egymástól 8000 kilométerre találhatók a déli féltekén, mindkét helyszínről a platinaszint megugrásáról szóló tanulmányok jelentek meg, Philip Pieterse (University of Johannesburg) és Louis Scott (University of the Free State) a Palaeontologia Africana című szaklapban megjelent publikációjukban is abból következtettek arra, hogy a 12800 évvel ezelőtti esemény globális hatású lehetett, hogy az elporladt objektum platinatartalma kerülhetett a légkörbe majd szóródhatott szét és annak ellenére, hogy más területeken a mágneses mikroszemcsék, nanogyémántok, egy becsapódást követően keletkezett kvarc jelenléte vagy annak hiánya nem támasztja teljes mértékben alá az elméletet, a Földet érték korábban is jelentős éghajlatváltozást okozó becsapódási hatások, ez is egy ilyen lehetett.

Abban is sokan egyetértenek, hogy előbb-utóbb ismét be fog következni hasonló. A kérdés csak az, hogy mikor?

HOLDKOMP